A klebelsbergi gondolat ma is időszerű + FOTÓK

A klebelsbergi gondolat ma talán időszerűbb, mint valaha: Klebelsberg egykor "pénzügyi kishitűségről" beszélt, s ez most is aktuális - mondta megnyitó beszédében a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor csütörtökön, az egykori kultuszminiszter tiszteletére rendezett emlékkonferencián a dél-alföldi városban.

A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi kishitűség időszakában nagyon figyelni kell arra, mit szüntetnek meg a döntéshozók. Nagyon veszélyes az, ha olyan dolgokat szüntetnek meg, melyeket borzasztó nehéz visszaépíteni. Ez igaz a kultúrpolitikára és az oktatáspolitikára is - tette hozzá. Az ország akkor bánik helyesen erőforrásaival, ha meg tudja hozni azokat a döntéseket - még a pénzügyi nehézségek közt is -, melyek a jövő építéséhez kellenek. Akkor is, amikor könnyebb lenne arra hivatkozni, hogy nincs rá pénz. "Kell, hogy legyen pénz, amit később tudatosan és a jövőt építve használunk fel" - jegyezte meg a rektor.

Dékány Imre

, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának elnöke beszédében elmondta: napjainkban Szegeden számtalan helyszín - a klinikáktól a kutatóközpontig, az egyetemig, számtalan iskoláig - még mindig a klebelsbergi idők munkájának sikerét dicséri. Ezek az eredmények felhívásként szolgálnak a ma tudósainak és a tudásért felelős vezetőknek, hogy ezt az örökséget ápolni kell. S mindent meg kell tenni azért, hogy a régióban felhalmozott tudás megfeleljen a korszerű kihívásoknak, bizonyítva az ott lakóknak, hogy 1926-ban jelentős fordulat történt a város életében.

Kiss-Rigó László

Szeged-Csanádi megyéspüspök az egyetem és az egyház kapcsolatáról beszélt. Szerinte ők számos nehézségben osztoztak az elmúlt évtizedekben. A leginkább közös pont azonban a Dóm tér volt, mely idén nyolcvanesztendős. "Szükséges és hasznos az egész társadalom számára, ha nemcsak a Dóm téren, de a kultúra és a tudomány területén is együttműködés van az egyház és az egyetem között" - fogalmazott a püspök. Az 1875 és 1932 között élt

Klebelsberg Kunó

a XX. századi magyar művelődéspolitika legjelentősebb alakja. Az ő kultuszminiszteri tevékenységének köszönhető, hogy létrejött Szeged egyetemi városrésze a klinikákkal és iskolákkal. A klebelsbergi iskolarendszer kiépülése tette lehetővé a századelőn a hazai lakosság nagy része számára, hogy tanulhasson. Klebelsberg Kunó -

Deákhoz

hasonlóan - felismerte, hogy a magyarság számára csak a tudáson keresztül vezet út a felemelkedéshez. Ezért hozta létre külföldön a ma Collegium Hungaricum néven ismert intézményrendszert, amely új tudományos és kulturális intézeteket teremtett például Rómában, Bécsben, Berlinben, Párizsban és Isztambulban.