Kultúra

„Te rongyos élet…” a Zenei Világnapon

„Te rongyos élet…” a Zenei Világnapon

2010. október 1., péntek
„Te rongyos élet…” a Zenei Világnapon
„Emeld fel a hangszered és zenélj Te is az utcán határok nélkül!” - biztat a a Zene Világnapjának honlapja, ugyanis október 1-jét 1975 óta az UNESCO a muzsikának szenteli. Szegeden stílszerűen a Szegedi Nemzeti Színház idei első premierje, a világ legnépszerűbb magyar operettje, a Csárdáskirálynő is emlékeztet minket a jeles napra. Országszerte örömzenélésekre hívtak a szervezők az utcákon, tereken, aluljárókban. Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész, az ENSZ Nemzetközi Zenei Tanácsának elnöke kezdeményezésére és javaslatára az UNESCO október 1-jét A Zene Világnapjának nyilvánította.

Minden percben

A legsikeresebb és legtöbbet játszott magyar operett, az egyik legbecsesebb hungarikum – október 1-jén, a Zene Világnapján kerül sor a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójára. Az utóbbi időben több szegedi rendezéséről méltán híressé vált Tasnádi Csaba munkája nyomán Kálmán Imre Csárdáskirálynője érkezik a szegedi deszkákra. Nem múlik el perc anélkül, hogy valahol a világon valamilyen formában fel ne csendülne valamely dallam ebből a nagyoperettből. A titka a kitűnő zenén kívül, hogy nagyon jól játszható, és igazi problémákat feldolgozó szerepeket vonultat fel. A szövegkönyv önállóan is megállna a lábán, mint némi társadalomkritikai éllel bíró vígjáték és keserédes szerelmi történet – így jellemzi a rendező a darabot. A Csárdáskirálynő a Szegedi Nemzeti Színház és a trieszti Teatro Verdi operaház koprodukciójaként jött létre, és – a szereplőktől, énekkartól és zenekartól eltekintve – azonos a 41. Trieszti Operett Fesztivál keretében július 8-án bemutatott produkcióval, melyhez a szegedi teátrum Tasnádi Csaba rendezőt, Pál Tamás karmestert, Juronics Tamás koreográfust és a tánckart adta. Míg a nyári előadás magánszerepeit – Vadász Dániel kivételével – olasz szereplők formálták meg, most a szegedi társulat előadásában két szereposztásban láthatja a nagyérdemű a produkciót, melyben a Szilviát játszó Kónya Krisztina, illetve Bucsi Annamária, valamint a Balczó Péter és Kóbor Tamás alakította Edvin mellett fellép többek között Fekete Gizi, Vajda Júlia, Csorba Kata, Erdélyi Timea, Gömöri Krisztián, Savanyu Gergely, Rácz Tibor és Jakab Tamás is.

Kálmán Imre „rettenetes” dobása

Kálmán Imre (1882-1953) a Zeneakadémia elvégzése után hiába keresett kiadót szimfonikus műveinek. Elhatározta, ha ez így megy tovább, „valami retteneteset” fog csinálni. Elkezdetett operetteket írni. Huszonöt éves korában Bécsbe költözött, majd 1940-ben Amerikába emigrált. Librettóit osztrák szövegírók írták, az ősbemutatók pedig a bécsi Johann Strauss Theaterben, illetve a Theater an der Wien-ben zajlottak le, és csak azután kerültek Pesten is színre. Legismertebb művei: Az obsitos, A cigányprímás, a Csárdáskirálynő, Marica grófnő, a Cirkuszhercegnő és a Montmartre-i ibolya.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.