Egyedülálló kötet Bálint Sándor ponyváiról

A legendás szegedi néprajzkutató, az egyik utolsó magyar polihisztor, Bálint Sándor vallási tárgyaiból, dokumentumaiból nyílt tárlat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, mely december 19-ig látható. Szeptember 22-én pedig bemutatták azt a kötetet, amely a Bálint Sándor-hagyaték vallásos ponyvanyomtatványainak múzeumba került részét dolgozza fel.

A múzeum, a magyar tudomány, azon belül a néprajz, az egyház- és művelődéstörténet, a magyar könyvészet szempontjából egyaránt rendkívül fontos kötet született – értékelte

Zombori István

múzeumigazgató, a kötet egyik szerkesztője az új kiadványt.

Bálint Sándor

1980-ban halt meg, a hagyatéka – bútorai, néhány száz darabból álló, értékes szakrális anyagot jelentő tárgyi gyűjteménye, ötezer kötetből álló könyvtára, mintegy hétezer darabos szentkép-gyűjteménye, valamint közel kétezer darabos szakrális ponyvanyomtatvány-kollekciója – a múzeumhoz került. Ez utóbbi gyűjteményt dolgozták fel most egy kötetben. Mikor a hagyaték a múzeumhoz került, a szocialista-kommunista világban nem kerülhetett rögtön a kutató szakemberek kezébe, hiszen Bálint Sándor kereszténydemokrata országgyűlési képviselő volt, egyházi ember, akit 1964-65-ben perben elítéltek, mert „felforgató irodalmat” hozott be az országba és terjesztette, ezért hatvanévesen nyugdíjazták. Azt sem engedték, hogy

Móra Ferenchez

vagy

Tömörkényhez

hasonlóan, mint országosan elismert tudóst halála után a múzeum előcsarnokában ravatalozzák fel. Évtizedekig váratott magára a hagyaték feldolgozása, ennek elsősorban pénzügyi okai voltak – mesélte az igazgató. 2004-ben Bálint Sándor születésének századik évfordulóján egy a hagyatékból rendezett kiállítással megkezdődött az adósság törlesztése. 2007-ben Gyuris György munkája alapján egy Bálint Sándor-bibliográfiát adtak ki. 2009-ben a szögedi tudós könyvtárát térképezték fel egy kötetben. A mostani vaskos kötet Bálint Sándor gyűjteményének egyházi tartalmú – alapvetően katolikus – ponyváit tartalmazza. Ezzel a múzeum tulajdonában lévő teljes ponyvaanyagot – összesen 1563 darabot – feldolgozták (további mintegy 1200 nyomtatvány az Egyetemi Könyvtár gyűjteményét gazdagítja.) A kötetben olvasható

Barna Gábor

, a szegedi Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetőjének és Székely Anna néprajzkutató tanulmánya magyar és német nyelven is, hiszen a könyvnek közép-európai jelentősége van. A kötetet Zombori István múzeumigazgató, a könyv egyik szerkesztője látta el előszóval. A hagyatékról az azt kezelő

Szabó Magdolna

néprajzkutató, muzeulógus, a kötet másik szerkesztője értekezik. A tárgymutatót

Saliga Irén

állította össze. A kötet második felében közel kétszáz oldalon keresztül az összes feldolgozott ponyva címlapját is leközlik. Most először tesznek közzé Magyarországon ilyen szakrális ponyvagyűjteményt feldolgozó kötet.