Kultúra

Egy világkrónika és a Dóm – ahogy még nem láttuk

2010. június 21., hétfő

Kevesen ismerik a világkrónikát, ami eredetileg Buda középkori látképét is tartalmazza, azt pedig bizonyára még kevesebben tudják, hogy egy eredeti, német nyelvű kiadása valamint egy kalóznyomása fellelhető a Somogyi-könyvtár Emlékkönyvtárában. Az idei múzeumok könyvtári éjszakáján nemcsak ezzel a ritkasággal, de a helyismereti gyűjtemény egy érdekes, csak egy estére szóló kiállításával is megismerkedhettek az érdeklődők: a Dóm fölépítésének fél évszázados krónikájával.

A Somogyi-könyvtár 2007 óta csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához. Azóta tematikus gyerekfoglalkozással, alkalmi és állandó kiállításokkal várják az érdeklődőket. Évek óta, de mindig más válogatással szerepel a könyvtár helyismereti gyűjteménye, idén a Vaszy-hagyatékot is megcsodálhatták az érdeklődők. Tavaly belépett a periodikatár is a programba, amely idén huszadik századi divatlapokból készített látványos kiállítással szerepelt – a hírlapanyagot kiegészítendő korabeli színházi látcső, keszkenő, sőt, legyező is megcsodálható volt. A Somogyiban fellelhető érdekes festményeket „Láthatatlan képtár – munkaszobák falain. XX. századi magyar festők képei Kukovecz Nanától Galambos Tamásig” címmel láthatták az érdeklődők.

A múzeumok könyvtári éjszakáján az Emlékkönyvtár illusztrált könyveit mutatta be a nagyközönségnek Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője, óránként más könyvekkel. 15-16. századi fametszetekkel, 16-17. századi rézmetszetekkel, litográfiákkal díszített könyvek, nagy könyvtárak régi reprodukciós anyagai kerültek elő. „Először a drezdai képtárhoz készítettek képkatalógust. A munka úgy zajlott, hogy lekicsinyítve újrarajzolták a festményeket. Utána egy metsző – megvásárolták erre a célra a kor legjobb metszőit – rézbe, illetve később acélba metszette, és így nyomták ki” – magyarázta portálunknak Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. Ezzel a hihetetlen munkával léptek ki a falak közül a kor nagy galériái. A 20. századi legelejéről szecessziós könyveket ismerhettek meg az érdeklődők, de az illusztrált gyermekkönyvek sem maradtak ki a válogatásból.

Képes világkrónika a 15. század végéről

Éjfélre a szokott módon a programot betetőző különlegességgel készült Szőkefalvi-Nagy Erzsébet: az 1493-ban Nürnbergben megjelent, 1809 fametszettel illusztrált, Hartmann Schedel által összeállított úgynevezett Schedel-világkrónikával, amelyet más néven nürnbergi krónikaként is szoktak emlegetni, hivatalos címe: Krónikák könyve. Ez utóbbi megnevezés a legpontosabb, hiszen az óriási kötet egy kompiláció, a legkülönfélébb krónikákból és történetírásokból válogat – tudtuk meg a főkönyvtárostól. A monumentális munka a világ teremtésével kezdődik, és 1493-ig jut el. Latinul és németül jelent meg, napjainkra a szakirodalom becslése szerint a német verzióból csupán négyszáz példány maradt fenn – ez kicsivel kevesebb, mint a fele lehet annak, amit anno nyomtattak. Buda közismert korabeli látképe is ebben a krónikában jelent meg, de a Jeruzsálemről készült egyik legelső nyomtatott városkép is ebben található. A krónika Magyarország fejezetet is tartalmaz, amely Attilával kezdődik, és egészen Mátyásig viszi a magyar történelmet. Érdekes, bár a munka 1493-ban jelent meg, Amerika felfedezését még nem említi, de Európa történetét teljes egészében a szedés időpontjáig elbeszéli. A keletkezés korára ugyan még nem jellemző, de a könyv illusztrátorai megnevezték magukat: az egyik Dürer mestere, Michael Wolgemut, akiről Dürer festett is egy portrét, ennek reprodukcióját is megcsodálhatták az érdeklődők. Az 1809 darab fametszet variációkból állt össze, melyhez összesen 675 fadúcot alkalmaztak. A világkrónika az ősnyomtatványkorszak leggazdagabban illusztrált könyve. A könyvtár tulajdonában van a könyv kisebb formátumú 1497-es augsburgi kalózutánnyomása, amit rablónyomásnak neveztek.

„A fogadalom katedrálisa”

A sok esti tárlat között a helyismereti gyűjtemény egy igazi különlegességgel rukkolt elő. Októberben lesz nyolcvan éve, hogy felszentelték a szegedi Dómot, egy hónap híján éppen ötven évre a fogadalomtétel napjához képest. A tervpályázatra készített és beérkezett 35 pályázati anyagból hármat mutattak be a könyvtárban, köztük azokat is, amelyeket a tervezésre felkért Schulek Frigyes – a budai Halászbástya alkotója – készített, és össze lehetett vetni őket Foerk Ernő terveivel. A régi fotókon – melyek közül nem hiányzott a tervezők arcképe sem –, dokumentumokon az árvíz és az újjáépítés folyamatát lehetett végigkövetni. A város jelképévé vált fogadalmi templom szinte azonnal rákerült korabeli bélyegekre, a Szegedi Szabadtéri Játékok elindulásával a városismertetőkre – magyarázta portálunknak Nyilas Péter, a helyismereti csoport könyvtárosa. A képeken megelevenedtek az építés legfontosabb fázisai, érdekességei, építészeti-művészeti értékei, Fadrusz János Krisztus-szobrától egészen a papucsos Madonnáig. Fadrusz János egyébként ajándékba adta híres szobrát a városnak, ugyanis azt vallotta, hogy ennek az alkotásának nincs ára, annyira felbecsülhetetlen a számára – árulta el Nyilas Péter. 1900-ban adományozta a városnak, mostani, végleges helyére viszont csak az árvíz 100. évfordulóján került – tudtuk meg a könyvtárostól. Korabeli képeslapok, kéziratok, felajánlási adományjegyzékek, jeligés tervek árulkodtak a korszakról. Egy képsorozaton látható, hogy a Dóm építésével miként bontották le a Szent Dömötör templomot, amely egészen csak 1925-re tűnt el. A lebontás előtt készült egy sorozat a templomról, mikor oltárok szerint is körbefényképezték, ezek a képek is a kiállítás részét képezték. A tárlat interaktív részében régi diaképek nézegetésre is alkalma volt a látogatóknak, akik kézbe vehették a korabeli napilapot is, vagy a Dóm magasabban levő díszítéseit távcsővel kémlelhették. A Belvárosi Plébánia októberben készül egy kiállítással, ezen valószínűleg a Somogyi válogatott anyagának egy része is látható lesz majd. A képeslapok képeit a Somogyi-könyvtár képeslap-gyűjteményéből bocsátották rendelkezésünkre.

múzeumok könyvtári éjszakája