Tavaly áprilisban próbaásatást végeztek a régészek az öthalmi lelőhelyen. Öthalom egyébként is régóta ismert a régészeti irodalomban, az első leletek az 1879-es árvíz után kerültek be a Móra Ferenc Múzeumba, ugyanis az árvízvédelmi töltésekhez anno innen hordtak anyagot. Később, az 1930-as években az első őskőkori maradványokra a Dél-Alföldön itt, az öthalmi határrészen bukkantak rá – tudtuk meg Paluch Tibor ásatásvezető régésztől. 2009 májusától egészen decemberig folytak a feltárási munkálatok. Kr.e. 1000 körülről vaskori leletek, illetve honfoglaláskori sírok, valamint középkori objektumok kerültek elő. A legérdekesebb az a nyolc honfoglaláskori sír, melyből öt férfi, egy nő és két gyerek végső nyughelyére leltek rá a szakemberek. Korábban az öthalmi laktanya építésekor Bálint Alajos korábbi múzeumigazgató talált itt honfoglaláskori sírokat, de pontos helyük nem ismert. Egyébként jellemzően nem kerülnek elő nagyszámú sírleletek ebből a korból ezen a területen. Szegedtől nyugatra pársíros temetőket találtak, de azok sem túl gazdagok – ilyenek ugyanis inkább a Felső-Tisza-vidékre jellemzőbbek. Az Alföldön a női sírok jelentenek inkább „kincsesbányát” a régészek számára. Most azonban nem volt szerencséjük a szakembereknek, az Öthalomnál megtalált női sír nem mondható különösebben „nagy fogásnak”, viszont érdekes módon az öt férfisír igen. A honfoglalókat ugyanis fegyvereikkel együtt temették el, így íjak, tegezek bukkantak elő a gödrökből. Az egyik elhunyt mellett arany szem- és szájfedőket is találtak, és egy szintén aranyveretes övet. A honfoglalók társadalmában nem volt pénzforgalom. Azokat az érméket, amelyeket a kalandozó hadjáratokban Itáliában, illetve Bizáncban zsákmányoltak, ékszerként használták a továbbiakban. Jelenleg is folyik még a feltárt anyag restaurálása, az aranytárgyak közül hármat Németországba küldtek fémvizsgálatra – tájékoztatott Paluch Tibor. A vizsgálatokkal azt akarják igazolni, hogy később mégis újraöntötték ezeket az aranyérméket, és így lettek szem- és szájfedők. Az év második felében kerül majd sor a tárgyak leltározására, év vége, illetve jövő év eleje felé pedig kiállítást szeretnének rendezni és remélhetőleg kötet formájában is megismerheti a nagyközönség, mit látnak a régészek a csontok mögött.
