Méltónak lenni a lengyel-magyar kapcsolatok hagyományához

Hetven éve, 1939. szeptember 11-én nyitotta meg Magyarország a határt, és nyújtott menedéket 130 ezer lengyelnek, akik a Harmadik Birodalom által lerohant hazájukból menekültek Magyarországra, többen ezután továbbmentek, hogy a szövetségek erők seregeiben harcolhassanak. Csongrád megyében a magyarcsanádi határőrs kaszárnyájában és Mórahalmon, az egykori Leventeképzőben szállásolták el a menekülteket. Itt 130-160 lengyel katona kapott helyet. A „Fejezetek a magyar-lengyel barátság vészterhes éveiből (1939-1945)” kiállítás megnyitója a Makói Oktatási Központ zenés-verses-táncos produkciójával kezdődött, melyet a Borostyán Együttes kísért.

A Lengyel Köztársaság budapesti főkonzulja,

Marcin Sokolowski (képünkön jobbra)

köszöntőjében elmondta: igazi barátságról akkor beszélhetünk, ha szavak mellett tettek is bizonyítják a kapcsolat erősségét – ez pedig többször is igazolódott történelmünk során. Lengyelország 1939-ben történt lerohanása után a lengyel menekültek nemcsak a magyar politikai vezetéstől – mely a hitleri Németország kifejezett nyomása ellenére sem tagadta meg a menedéket a lengyelektől –, de a magyar lakosságtól is őszinte és spontán segítségnyújtást kaptak, több mint 130 magyar városban voltak lengyel civil vagy katonai táborok – hangsúlyozta a főkonzul, és hozzátette: ilyen módon Magyarországon másik hazára leltek.

Jan Wojtera

, a Łódź-i Regionális Parlament képviselője hasonlóképpen fogalmazott, mint mondta: a „lengyel-magyar két jóbarát” mellett van egy másik lengyel közmondás is, amely jellemzi a két nép kapcsolatát, miszerint akkor ismered meg a barátodat, ha bajban vagy. A kiállítás azokat a pillanatokat idézi vissza, amikor a lengyelek nehéz helyzetben voltak. „Remélem, Lengyelországban hamarosan mi is hasonló indíttatású kiállítást nyithatunk meg” – mondta a tanácsos, és hozzátette: „Sose felejtjük el a tetteket.” A kiállítást megnyitó

Zakar Péter (felső képünkön balra)

, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke beszédében áttekintette a magyar és a lengyel nemzet 1939-1945 közé eső történelmének hasonlóságait és különbségeit. Kitért a Csongrád megyei menekülttáborokra, így Magyarcsanádot és Mórahalmot említette, valamint beszélt a Balatonbogláron működő lengyel gimnáziumról is. Az alelnök kiemelte: méltónak kell lennünk a lengyel-magyar kapcsolatok hagyományához. Marcin Sokolowski a SZEGEDma.hu-nak adott interjújában elmondta: több mint száz lengyel-magyar testvéri kapcsolatot jegyeznek, minden ilyen település tud arról, hogy Magyarország második világháború alatt menedéket adott több ezer lengyelnek, és a barátság hagyományát őrzik. „Elsősorban egymás kultúrájának megismerése és megismertetése a fiatalokkal is, valamint a gazdasági kapcsolatok azok a területek, amelyek önmagukban hordozzák azt a kapcsot, amely a lengyeleket és a magyarokat a jelenben is összeköti” – összegzett a főkonzul. A Lengyel Év következő eseményére szeptember 26-án Makón, majd Magyarcsanádon kerül sor.