Két új kötet jelent meg Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából, melyeket az Akadémiai könyvszemle sorozat keretén belül mutattak be csütörtökön a SZAB-székházban. Péter László irodalomtörténész „Radnóti Miklós válogatott írások" című kötete és a Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány gondozásában és Miklós Péter történész szerkesztésében megjelent „Surranva kell most élned itt" - Tanulmányok Radnóti Miklósról és költészetéről című könyv állít emléket a költőnek.
Péter László
(képünkön jobbra)
1959 óta
Radnótiról
megjelent írásait gyűjtötte most össze egy kötetbe. A professzor elmondta, az eltelt idők során nem változtak a nézetei Radnótival kapcsolatban. A tanulmányokból sok más mellett az is kiderül, hogy Péter László -
Juhász Gyula
tápai ciklusához hasonlóan - Radnótinál is felfedezni vél néhány, laza kötődésű költeményt, „tápai ciklust".
„A kötettel azt szerettük volna kifejezni, hogy Radnóti életművének és költészetének, művészetének üzenete a századik évfordulón is aktuális. Ennek jegyében olyan témákat és olyan recepciótörténeti elemeket próbáltunk elővenni, amelyek a kutatásban eddig kevésbé voltak ismertek" - mondta el
Miklós Péter (képünkön balra)
, a másik megjelent kötet szerkesztője, a Móra Ferenc Múzeum történésze és portálunk munkatársa, akinek Radnótiról szóló írásait a napokban olvashatták a SZEGEDma.hu-n. A kötet szerzői között a klasszikussá érett irodalomprofesszorokat és a fiatalabb doktoranduszokat is megtaláljuk, vagyis a skála a 25-től a 92 éves kutatóig terjed. Így például Péter László irodalomtörténész Radnóti első szegedi verséről írt,
Pomogáts Béla
, az Írószövetség egykori elnöke, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a „Nem tudhatom" című, szintén emblematikus Radnóti-költemény világképéről értekezett. A fiatalabb generációk között pedig ott találjuk például
Zelena Andrást
, aki a komparatisztika eszköztárával és módszertanával írt tanulmányt József Attila és Radnóti költői világának párhuzamosságáról, vagy
Szigeti Kovács Viktort
, aki Radnótinak
Orbán Ottó
költészetére gyakorolt hatását elemezte.
Zsoldos Sándor
is filológiai jelentőségű írást közölt, egy kevéssé ismert, 1944-es Radnóti-töredékről. Radnóti 1930 és 1935 között a szegedi egyetem magyar és francia szakos hallgatója volt, és erről az időszakról is olvasható két tanulmány a kötetben, az egyik Miklós Péter, a másik pedig
Rakonczai János
tollából - ez utóbbi, a 92 éves nyugalmazott főiskolai tanár visszaemlékezése forrásértékű, hiszen 1936-ban szerzett tanári oklevelet a szegedi egyetemen Radnóti, Rakonczai tanár úr pedig akkor kezdte az egyetemet. Ugyanaz a világ, ugyanaz a miliő, és ugyanúgy Zolnai Béla volt a francia szakos professzora, mint Radnótinak - ez egy kuriozitás számba menő visszaemlékezés, amely a kötet értékét is növeli - emelte ki a szerkesztő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.