Szőreg: huszárparádé, csata és megemlékezés

Már hagyomány, hogy a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület szervezésében minden évben összesereglenek az ország minden részéről és külföldről érkezett különböző csapattestek, hogy megemlékezzenek a szabadságharc utolsó sorsfordító csatáinak egyikéről, a szőregiről. Ezúttal is így történt, a székelyek mellé - első ízben - osztrák hagyományőrzők is jöttek, a mieink körében nem annyira népszerű császáriak szerepének alakítását nagyrészt magukra vállalva.

Pénteken az egységek nagyobb részei toborzót tartottak Szeged belvárosában, míg a hátrahagyottak kialakították a szálláshelyet. Ezzel vette kezdetét a háromnapos XI. Nemzetközi Huszár és Katonai Hagyományőrző Találkozó. Szombaton a régi hídon vonultak a csapatok Szegedre, ahol a Széchenyi téren díszszemlét tartottak, majd az Aradi vértanúk terén koszorúztak a szőregi csata emlékoszlopánál. Este pedig az újszentiváni lovasparkban hagyományőrző bált rendeztek a szervezők. Vasárnap reggel is megemlékezéssel kezdődött a nap Szőregen, ahol a Hősök terén a 48-as emlékműnél rótták le tiszteletüket a hagyományőrzők. Ezt követte a legjobban várt program, a csatabemutató, melyet újabban az egykori bánya helyén ejtenek meg.

A dicső múlt vesztes csatája, sok érdeklődővel

Az időjárás és a terep ideális volt, a meredélyekről az ezernyi érdeklődő jól láthatta a korhűen megelevenedő eseményeket. Mint tudjuk,

nem volt a helyzete magaslatán, a csata elől igyekezett kitérni, folyamatosan hátrált. Mindezzel együtt ez egyes csapattestek és parancsnokaik kimagasló bátorságról tettek tanúbizonyságot.

Igazán megrendítő tüzérségi csata alakult ki, melyben

Haynau

lövegei jobban teljesítettek. Vitézül küzdött lovasai élén

Szőreg és Újszentiván között visszavetve az osztrák vasasokat, míg

ellentámadást javasolt, de ennek gondolatát Dembinski sajnos elvetette. Csapataink visszavonulását a lengyel légió védte, szinte az utolsó emberig. A korabeli csatatéren 3–400 honvédünk lelete halálát 1849. augusztus 5-én, és közel ennyien fogságba kerültek. A

szőregi csatában

vesztette életét női honvédeink egyike,

Szalóki Zsuzsa

is, akinek a hagyományőrzők szerint kijárna egy emlékkereszt vagy utcanév Szőregen. A hadijáték nézői nem egyszer "hajrá, magyarok" bekiabálással buzdították a vesztes ütközet szereplőit. Felemelő volt látni, hogy a korábbi évekhez képest mennyivel több fiatal és gyermek, valamint nagyszámú hajadon választotta szabadidős elfoglaltságául a katonai hagyományőrzést. Itt érdemes megemlíteni, hogy a "fehértollas" Szegedi III. Honvédzászlóaljat nem más, mint

állította fel és képezte ki. E csapattest a szabadságharc egyik leghősiesebb egysége volt, nagy veszteségeket okozott és szerzett. Soraiban számtalan szegedi piarista diák küzdött. Nevüket a közeljövőben egy emléktáblán is szeretnék megörökíteni a hagyományőrzők.