A petárdák története több száz évre nyúlik vissza
A petárdázás témája évről évre, leginkább minden esztendő végén kerül előtérbe. Bár hangos, látványos, sokaknak szórakoztató, az Óév búcsúztatásához és az Újév köszöntéséhez elengedhetetlen kellék, mégis mindig ugyanazok a problémák, sokszor tragédiák fordulnak elő. De mi is az a petárda? Hogyan terjedt el? Hogyan kéne és lehet használni és mit várhatunk idén? Ezeknek jártunk utána.
A petárda egy pirotechnikai eszköz, amelynek célja, hogy robbanást idézzen elő - ezt eddig is tudtuk, de az érdekesebb lehet, hogy erediteleg a petárda olyan akadályok leküzdésére szolgált, amelyeket a tüzérség nem tudott elérni, vagy amelyekre nem akart lőszert pazarolni. Ilyenformán kapuk (innen kapta német nevét: Thorbrecher), rohamgátak, vékonyabb falak áttörésére használták. A töltetét általában puskapor, nitrátok, és egyéb robbanóanyagok alkotják. A petárdák működése egyszerű: a gyújtózsinórral aktiválható, és a robbanás után nagy zajt, füstöt és villanást produkál.
Magyarországon az egyik legnagyobb eredményt petárdával Győr 1598. évi visszafoglalásakor érték el, viszont a budai ostromban a városfal kapujának petárdával való berobbantása nem sikerült.
Más források így emlékeznek meg a petárda eredetéről: Ez a tűzijáték először az időszámításunk előtti második században jelent meg. Számos bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy fénnyel és hanggal járó durrogásokat eredetileg az ősi Kínában, Liuyang tartományban fejlesztették ki.
Eredetileg a kínaiak nem szórakoztatási, hanem vallási okokból petárdáztak.
Úgy vélték ugyanis, hogy az üreges bambusz durrogása elijeszti és megakadályozza a gonosz szellemek eljövetelét.
A petárdák használata számos kultúrában a hagyományok része, különösen Kínában és Európában, ahol a tűzijátékokat és robbanásokat az ünnepi hangulat fokozására használták, használják. A második ipari forradalom során a petárdák gyártása és elérhetősége szélesebb körben terjedt el, és így egyre több ember számára vált hozzáférhetővé. A zajok, durranások és fények a boldogság, a siker és az Újév köszöntésének szimbólumává váltak, és bár minden évben számos maradandó károsodással járó sérülést, sok esetben tragédiát okoz, olyan szinten tartozik az ünnepi kellékeink közé, hogy változatlanul rengetegen kezdik petárdázással az évet, nincs az azelrettentő példa, ami ezen változtatna. Na, de kérem, lehet ezt felelősen és sérülésmentesen is csinálni: korábbi cikkünkben számos elengedhetetlen információ szerepel ehhez.
A szilveszteri tűzijátékokat december 31-én 18 órától másnap reggel 6 óráig szabad felhasználni.
Mire számíthatunk idén? - Hasonlóan a korábbi évekhez, tüzijátékozásra mindenképpen. Ahogy arról lapunk is beszámolt, erre Szegeden szervezett keretek között is lesz lehetőség: 19 órától várják az érdeklődőket a Széchenyi téren.
Minden újévi ünnepléskor súlyos problémát okoz a tüzijátékok és a hangos petárdák állatokra gyakorolt hatása. Mint tudjuk a kutyák, cicák és más háziállatok rendkívül érzékenyek a petárdák által keltett zajra és fényekre, ami stresszt, pánikot és akár sérüléseket is okozhat számukra, ha tehetjük, ne hagyjuk egyedül kedvenceinket, Sötétítsünk be, kapcsoljunk zenét vagy tévét, ami tompíthatja az odakintről beáramló hangokat.
Ünnepeljük idén úgy az Újévet, hogy az első nap ne szomorkodással teljen!
Hiszen, mint tudjuk, amilyen az Újév első napja, olyna lesz az egész évünk is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.