Újabb milliárdokat kapott a kormánytól a félsivataggá lett Homokhátság

A Homokhátságon gazdálkodók egyre hangosabban kongatják a vészharangot, egyre többször hangzik el:

Bár a Homokhátságot érinti elsőként és legsúlyosabban, de a terület évtizedek óta tartó kiszáradása jóval túlmutat a természetes határokon. Nem csak az ott élők mindennapjait és munkáját veszélyezteti, mivel az ország zöldségtermésének jelentős részét itt állítják elő. A klímaváltozás okozta szárazság fokozottabban érintik ezt a térséget, mint az ország más részeit.

Emiatt hosszú távú és végleges megoldásra van szükség. Ennek érdekében egy komoly program indult el a Homokhátság vízpótlásának a megvalósítására, 2030-igtervezik ezt a projektet megvalósítani.

HATALMAS LEHETŐSÉGET REJT A BERUHÁZÁS

A projekt célja, hogy a Homokhátság teljes területén – a Dunából és a Tiszából gravitációsan és szükség szerint szivattyúzással – pótolják az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás miatt elveszített vizet, ezzel lehetőséget biztosítva az agrárium egyre növekvő öntözővíz-igényének. Emellett a felszíni vizekről és a tájgazdálkodás átalakításáról is gondoskodni kell, hogy a vízvisszapótlás hatékonyságát maximalizálni lehessen. A projekt nem csak a mezőgazdaságra, de többek között hal és vadgazdálkodásra, és turizmusra is hatással lesz

A probléma súlyosan érinti a vármegyében Mórhalom térségét. Mihálffy Béla már a választási kampányában is külön hangsúlyt fektetett a választókerületének nagy részét érintő problémákra, megválasztása óta több alkalommal is felszólalt az Országgyűlésben, mondhatni folyamatosan napirenden tartja a problémát. A kormánypárti képviselő munkájának újabb eredményeként ismét milliárdos támogatást kapott a térség.

„Hétfőn a Magyar Közlönyben megjelent az a kormányrendelet, ami több mint 2 milliárd 100 millió forintot biztosít a mórahalmi öntözésfejlesztési projekt befejező szakaszára

– mondta keddi, mórahalmi sajtótájékoztatóján Mihálffy Béla. Az országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a támogatás azért is nagyon komoly eredmény, mert az orosz-ukrán háború miatt nagyon nehéz gazdasági helyzet alakult ki, ami miatt beruházási stopot is elrendeltek.

„Már áll úgy a gazdaság, hogy ez a mindenképpen nélkülözhetetlen beruházás megvalósulhat”

– tette hozzá a képviselő.

A vízpótló rendszer több települést érint, Algyőtől indul és Domaszék, illetve Zákányszék, és Mórahalom jelentős részét is magában foglalja. A vizet a Tiszából nyílt felszínű csatornákon és zárt, nyomott csővezetéken juttatják majd el a folyóból a földekre. A csatornarendszer mellett ki kell alakítani több víztározót is, arra az esetre, ha egy időben nagy mennyiségű öntözővízre lehet szükségük a gazdáknak. Ezzel a beruházással 2000 hektáron tudnak a Tisza vizével locsolni.

„Ezt a térséget az ENSZ szerint már húsz éve is elsivatagosodás jellemezte.

Tulajdonképpen a Duna-Tisza köze és különösen a mórahalmi térség határozottan félsivatagos területnek számít, amit az elmúlt időszak klímaváltozása tovább súlyosbított, hiszen itt a légköri és a talaj aszály egyaránt problémát okoz a gazdálkodásban” – mutatott rá a legnagyobb problémára Mórahalom polgármestere. Nógrádi Zoltán kiemelte, hogy a folyamat része öntözési közösségek megalakítása. Ez nélkülözhetetlenek a beruházás megvalósításához.

„A kormány már több öntözési közösséget is elismert, amelyekben több száz gazda van benne”

– mondta a városvezető.

RENGETEG ESŐ HIÁNYZOTT A HOMOKHÁTSÁGRÓL

Csongrád-Csanád vármegyében, a Homokhátságon hagyományosan a mezőgazdaságban dolgozók száma jelentős. A térség meghatározó szereplője az ország és a régió mezőgazdaságának, melynek alapjait a történelmi hagyományokkal rendelkező mezőgazdaságra épülő ipar és a több generációra visszavezethető családi gazdaságok jelentik. 2022-ben 9 milliárd köbméter esővíz hiányzott a Homokhátságról.