Közélet

Más tagállamokhoz sem érkeznek az uniós pénzek

Más tagállamokhoz sem érkeznek az uniós pénzek

2023. április 7., péntek
Más tagállamokhoz sem érkeznek az uniós pénzek

Miközben a magyar nyilvánosság hosszú ideje rendre csak azzal a kérdéssel szembesül az uniós pénzek kapcsán, hogy vajon mikor oldja fel végre az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni vétóját a kifizetésekről, addig a teljes uniós képet nézve az látszik, hogy ezeknek a pénzeknek a megérkezése a tagállamokhoz bizonytalan. Még akkor is, ha Brüsszel már jóváhagyta a forrásokat, ez pedig megtörtént a 27 tagország túlnyomó többségénél. Mégis, a teljesítések nagyon alacsony szinten állnak. 

Erre a szempontra az Európai Bizottság működését közelről ismerő források hívták fel a Világgazdaság figyelmét. A lap cikke szerint mindez a megállapítás azért lényeges, mert általánosságban elterjedt nézet, hogy az EU-s pénzek megérkezése közvetlenül és számottevően befolyásolja a magyar gazdaság helyzetét. Az biztos, hogy bizonyos programok – például a pedagógusbérek nagyarányú fejlesztése – kötött ehhez, azonban azt is látni kell, hogy az eddigi gyakorlat alapján 

ha még Brüsszel zöld lámpát is adna a magyar kifizetésekre, arra kellene készülni, hogy ezeket a pénzeket csak nagyon lassan, hosszan elnyújtott bürokratikus folyamatban kapná meg Magyarország.

Mindez pedig felveti azt a kérdést, hogy valójában mekkora hatása is lenne a hazai gazdaságban az uniós források feloldásának, és hogy nem túlzottak-e az ehhez kapcsolódó gazdasági várakozások, akár a forint–euró árfolyam vonatkozásában is.

A fenti gondolatmenet nem légből kapott, ezt a legfrissebb, a helyreállítási pénzek kifizetéséről (Recovery and Resilience Facility, RRF – az EU kiemelt kezdeményezése, amelynek célja a Covid-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése) szóló konkrét kimutatások is alátámasztják. Ezeknek az április 5-i összefoglalója került most a VG birtokába. Ennek legfőbb állításai a következők:

  • Az idén eddig, tehát több mint három hónap alatt hat kifizetésre került sor (görög, portugál, máltai, cseh, szlovák és spanyol), összesen 13,1 milliárd euró értékben.
  • 2023-ban még egy tagállam sem adott be kifizetési kérelmet, pedig hétnek (Belgium, Észtország, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lengyelország és Szlovénia) még 2022-ben kellett volna benyújtani igényt mintegy 27,5 milliárd euró értékben.
  • Továbbá kilenc tagállam (Bulgária, Csehország, Írország, Spanyolország, Horvátország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovákia) március végi határidővel tervezett benyújtani kifizetési kérelmet, összes 11-et 21,2 milliárd euró értékben.
https://www.youtube.com/watch?v=6NqcHheJQWg&embeds_euri=https%3A%2F%2Fwww.delmagyar.hu%2F&feature=emb_imp_woyt

Az egy dolog, hogy a kérelmek csúsznak, ennél is meglepőbb, hogy a kifizetések is, és ráadásul nem is csak elvétve, hanem gyakorlatilag ez a jellemző. Tizennégy tagállamhoz egyáltalán nem érkezett pénz, bár a kérelmeiket eljuttatták az Európai Bizottsághoz. Igaz, közülük tízen az előfinanszírozást legalább megkapták. Öt tagállam (Írország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Svédország) azonban egyeurónyi forráshoz sem jutott hozzá, 

pedig hát hol van már a Covid okozta válság 2020–2021-es csúcspontja.

A Világgazdaság teljes cikke a részletekkel ITT olvasható.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.