Közélet

1982, új „honfoglalás” a szeri pusztán: ma 39 éve nyílt meg az emlékpark

1982, új „honfoglalás” a szeri pusztán: ma 39 éve nyílt meg az emlékpark

2021. április 18., vasárnap
1982, új „honfoglalás” a szeri pusztán: ma 39 éve nyílt meg az emlékpark

Anonymus Krónikája szerint honfoglaló őseink első gyűlésének színhelye a Szeged- közeli Szer volt. Némely történészünk ezt kétségbe vonja. A Krónika sem lehet tökéletes, de a néprajztudós int: a monda „gyanútlan világa” időtálló forrás.

Az 1982-es avatás nem volt igazán ünnepélyes: megnyitotta kapuit az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, és kész. Az akkori hatalom nemigen törődött vele, ez afféle kipipálandó dolog volt a 80-as években. Akkor már egyébként évek óta munka zajlott a terepen, épültek a
skanzen házai. A paraszti világ eltűnőben lévő emlékeit kívánták hitelesen megjeleníteni.

Az emlékpark „szíve”: az Árpád-emlékmű az őrálló oroszlánokkal s a csúcson a honfoglaló fejedelemmel. 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült. Amikor tervbe vették, a közeli birtokokat uraló két város, Kecskemét és Szeged versengett az emlékműállítás jogáért. Az országgyűlés döntött: az akkori Sövényháza, a mai Ópusztaszer győzött. A hatalmas építmény a világmagyarság jelképe lett. Sokáig magányosan állt a pusztán. Aztán a négy évtized alatt köré hatalmas szabadtéri múzeum épült.

Ma már évről évre százezreket vonz. Emberek sokasága áll meg a donáti szélmalomnál, vagy a gátőrházat mintázó építménynél, betérnek a varázsos hangulatú tanyai népiskolába, emléket visznek a szatócsboltból. Aztán ott az eurázsiai sztyeppék világát idéző nomád park. A Csete György megálmodta jurtaváros. Melocco Miklós őserejű kőmonumentuma: a karjait a földbe mélyesztő parasztemberpár. És ott az Erdők temploma, a Szent Koronát idéző mamutfenyő ház, és az ezernyolcszáz év után meghalt fenyőóriás héttonnás darabja. A Rotundában ott a látnivalók sztárja: Feszty Árpád óriás körképe, a Magyarok bejövetele. És jönnek az év
rendezvényei: lovagi játékok, történelmi bemutatók, az íjászok, hagyományőrzők ezreit felvonultató íjásztalálkozó és a többi. Itt múltvárosban barangol a látogató. A magyar
őstörténet relikviái az Európába térésünk idejéről mesélnek. És a szeri legenda születéséről.

A szeri monostor maradványai környékén egyvégtében zajló ásatások mindig szolgáltak meglepetésekkel. Huszonöt éve volt: a kutató régészek egy napon az Árpád-kori bronzöntő műhely maradványára bukkantak. A siker pillanata! A legteljesebb műhely volt, amit az országban addig fölleltek. Csak egy baj adódott: a harangöntő gödörből darabjaira törve került elő az öntőforma. Nem volt senki, aki hitt volna benne, hogy valaha is ki fogják tudni önteni az ősi harangot. Vagyis valaki mégis bízott a szinte lehetetlenben: a restaurátor, Glattfelder Lúcia. Emberfeletti munkával rekonstruálta a formát: 2118 töredékből rakta össze! Soha azelőtt ilyet nem produkált senki. Aztán az első öntés – csalódás: a harang néma maradt. De
nem adták fel. A második öntésre megszületett az, ami épp olyan volt, mint őse. Megszólalt.

Szól máig is. Hiteles hang.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.