Mint arról a Szeged szégyenfoltjaival foglalkozó cikksorozatunkban részletesen írtunk, az egykor szebb napokat is látott újszegedi vasútállomás 1883 és 1888 között élte aranykorát, amikor is a Párizstól Várnáig közlekedő Orient Expressz Szegednél kelt át a Tiszán, és az újszegedi síneken zakatolt tovább a Balkán felé.
Az állomás – és vele együtt a pályaszakasz – először a trianoni békeszerződéssel, majd a vasúti híd felrobbantásával szorult perifériára. Az államszocializmus idején még ugyan élénk vasútforgalom jellemezte a Makó és Újszeged közötti szakaszt, a rendszerváltást követően azonban a távolsági buszok térnyerésével jelentősen visszaesett az utasszám.
A kétezres években a hajléktalanok és a kóbor kutyák vették át az uralmat állomásépület környékén. A megállóhely történetének egyik mélypontja volt, amikor a tőszomszédságában lévő kocsma leégett.
A MÁV Zrt. a SzegedMa megkeresésére közölte, az újszegedi vasútállomás épülete balesetveszélyes, ezért annak elbontását tervezik. A bontást megelőzően a technológiai berendezéseket várhatóan még idén kitelepítik.
Hangsúlyozták, várakozóhely jelenleg is rendelkezésre áll, emellett a helyszínen kerékpártároló kialakítása is folyamatban van. A lebontott épület helyén a terület rendezéséről az önkormányzattal egyeztet a vasúttársaság.
Korábban megírtuk, hogy a járvány következtében a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalon jelentősen megcsappant az utasok száma: két évvel ezelőtt még 409 070 utast számoltak, tavaly már csak 285 085-öt, amely 30,3 százalékos a visszaesést jelent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.