Duda Ernő: lehetnek a mostaninál is ragályosabb mutációk, de szerencsére az ember nem hasonlít túlzottan a denevérre!

Ez a koronavírus a denevérhez adaptálódott tökéletesen, de átkerült az emberre. Ám a vírus S-fehérjéje és a mi ACE-2-es fehérjénk már közel sem kapcsolódik olyan jól, mert a miénk nem olyan, mint a denevéré. Ha egy mutáció során erősebb kötődés alakul ki, akkor ragályosabb lesz a vírus, nő a reprodukciós rátája, ezt látjuk most az angol variánsnál. A közeljövőben is lesz még ilyen példa, de ez nem egy korlátlan, végtelen dolog, mert a vírus fertőzési folyamata rettentő bonyolult. Próbálhat egyre erősebben kötődni az ACE-2-es fehérjénkhez, de nagyon nem tud megváltozni, mert a szerkezetének más folyamatokhoz, például a sejtbe jutáshoz is alkalmazkodnia kell.

Kialakulhatnak tehát a mostaninál is ragályosabb mutációk, de a betegség jellegét ez nem változtatja meg, „csak” a fertőzőképességét.

- magyarázta az interjúban a professzor, aki szerint "azért olyan nagyon sokáig nem fog már mutálódni a vírus, mert az ember nem hasonlít túlzottan a denevérre".

Duda szerint most azzal ijesztgetik az embereket, hogy a vakcinában lévő antitestek nem olyan hatékonyak egyes mutánsok ellen. Erre az a válasza, hogy Olaszországban, de Magyarországon is akadnak olyan emberek, akiknek a szervezete képtelen a vírussal szembeni megfelelő ellenanyag-termelésre, de T-sejtes immunválaszt ettől függetlenül adnak.

- magyarázta. - Azt tudom elképzelni, hogy ha valaki, akit beoltottak egy mostani vakcinával, majd 2021 vége felé, a fertőzőbb mutánsok miatt egy emlékeztető oltásra fog szorulni, mely az új antigén ellen meg fogja védeni - tette hozzá.

Duda Ernő elmondta továbbá, hogy óriási szerencse, hogy az eredeti koronavírus majdnem egy éven át megőrizte a 2-3-as reprodukciós számát, s csak az angol mutáns lett sokkal ragályosabb. Az is mázli - mondta, hogy a vírus halálozási mutatója nem lett magasabb az eddiginél.