Addig lesznek korlátozások, amíg nem kezdődik meg a tömeges oltás - mondta Orbán Viktor

- Ha mi, magyarok elkezdünk beszélni valamilyen feladatról, akkor megnevezzük a problémát, és utána megmutatjuk, hogyan lehet kijavítani. A magyar nyelv a szíve közepébe megy a problémának – fogalmazott Orbán Viktoraz Origo tudósítása szerint. Szerinte a brüsszeli kultúra inkább a franciához hasonlít. - Ott nem lehet azzal kezdeni, hogy van egy problémánk, amit meg kell oldani, hanem először az uniót és az országot kell dicsérni, utána lehet csak a problémáról beszélni – fejtette ki. Az uniós csúcs kapcsán úgy vélte, nem lehetett azt mondani, ami az igazság, nyers magyar módon, hogy Nagy-Britanniában, Izraelben, Oroszországban több embert oltottak be, mint az unióban, nem kellene-e szembenézni a tényekkel?

A miniszterelnök kifejtette, hogy az AstraZeneca-vakcina jóváhagyásának lassúságát számon kérte a lengyel miniszterelnök. - A magyaroknak nem magyarázatra van szüksége, hanem vakcinára – emelte ki. - Az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú”– húzta alá.

Vakcina kell, mert az jelenti az életet – folytatta.

– A verseny az egyetlen olyan dolog, ami kikényszeríti a megfelelő helyzetet, ezért fontos, hogy több vakcinát engedélyezzenek – mondta a kormányfő. – Egyes cégeknek milliószámra állnak a raktáraikban, de Brüsszel nem adja ki az engedélyt, pedig már rengeteg embert beoltottak – emelte ki Brüsszel lassúságát a miniszterelnök.

– Nem akarok huzakodni Brüsszellel, mert az politikai huzakodás, itt nem politikáról van szó, hanem emberéletekről – emelte ki a miniszterelnök annak kapcsán, hogy majd a járvány után lesz idő arra, hogy a tagállamok megvizsgálják, jó döntés volt-e Brüsszelre bízni a vakcinabeszerzést. – Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret – érzékeltette.

Az orosz vakcina ügyében már Moszkvában van Szijjártó Péter külügyminiszter, Kína pedig akkor fogja küldeni a vakcinákat, ha Magyarországon megkapja a vészhelyzeti használati engedélyt – közölte a miniszterelnök. Fontosnak nevezte, hogy a Vajdaságban már oltanak a kínai oltóanyaggal, így nem kell messzire utazni, hogy tanulmányozni tudják a szakemberek.

A korlátozásokat addig nem lehet feloldani, amíg nem kezdődik meg a tömeges oltás

– mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök ismertette az aktuális számokat: 1311 új fertőzöttet azonosítottak, 98 a halottak száma, 3958 ember van kórházban, 274 ember lélegeztetőgépen.

138 983 embert oltottak be, 400 ezer olyan ember van, aki vagy az oltás miatt vagy mert meggyógyult, védettnek minősül, nem fertőznek meg másokat, és ők sem fertőződnek meg.

Akkor lehet arról gondolkodni, hogy az élet visszatér a normális szintre, ha beoltották az egészségügyi dolgozókat, az idősotthonokban lakókat, a krónikus betegeket, a védekezésben részt vevevőket és az időseket, akik nem szenvednek krónikus betegségben. Ennek a bekövetkezte a vakcináktól függ. Ha van vakcina, akkor gyorsan el lehet ide jutni – mondta a miniszterelnök.

Szó volt az Operatív Törzs ülésén arról, hogy be lehet-e oltani az érettségizőket és tanáraikat, hogy esetleg visszatérhessenek az iskolába és felkészülhessenek ott a vizsgákra.

Amíg nincs feloldás, addig tartsuk be a korlátozásokat

– kérte a miniszterelnök, megjegyezve, hogy az első hullámban is működtek ezek, és most is sikerült ezeknek köszönhetően alacsonyan tartani a fertőzöttek számát.

A gazdaság helyreállításával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy gyors gazdasági növekedést szeretne a járvány után, ezen dolgoznak. Szerinte egy komoly ország, mint Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy kilincselni kelljen vakcináért.

– Ugyanilyen nehéz helyzet volt tavasszal, hogy lélegeztetőkészüléket szerezzen az ország a világ bármely pontjáról. Ezért

a kormány elrendelte egy vakcinagyár felépítését, amely elég nagy lesz ahhoz, hogy képesek legyenek elegendő vakcinát gyártani.

Ez Debrecenben fog felépülni. Ez csökkentheti az ország kiszolgáltatottságát. A vakcinaügyben nem leszünk még egyszer ilyen kiszolgáltatottak – emelte ki.

– Többen dolgoztak 4 ezerrel, mint a járványt megelőző utolsó decemberben, ami fantasztikus teljesítmény – mondta Orbán Viktor. – A munkahelyeket kell megvédeni, amely akkor lehetséges, ha erősek a vállalkozások – folytatta. – Ehhez kellett, hogy a bankok és az önkormányzatok is elengedjenek követeléseket. A baloldali kormányok olyan válságkezelést hajtottak végre, amelyben az volt a meggyőződésük, hogy a bankokat és a vállalatokat kell megvenni, ehhez pedig az emberektől kell átcsoportosítani forrásokat. Ez nem vált be.

Mi nem az adók fokozására, hanem a bérek emelésére koncentrálunk, válság idején indítjuk a valaha volt legnagyobb otthonteremtési támogatást, az orvosok béremelését, a fiatalok adókedvezményét.

A 2008-2009-es válságkezelés nem működött, sőt, tragédia volt Magyarország számára – emelte ki a miniszterelnök.

A kormány dolgozik azon, hogy kell-e valamilyen igazolvány, amely arról szól, hogy akik már átestek a fertőzésen vagy beoltották magukat, nagyobb szabadságot kapjanak. Ha elérjük az egymillió főt, akkor lesz fontos ez a vita – mondta. A határátlépésekkel kapcsolatban komoly vita van az unióban egy esetleges vakcinaútlevélről, de konkrét válaszok még nincsenek – fejtette ki.

– Megemeltük a kórházban dolgozók bérét és az ápolókét is, majd jött a kamarától egy javaslat az orvosok béremelésére. Ezt a kormány elfogadta, ezért a többi orvos bérét is ehhez szeretnék igazítani, így döntöttek a háziorvosok és a fogorvosok béremeléséről. Azt szeretnék, hogy a háziorvosok összefogjanak, és lássák el azokat a körzeteket, ahol most nincs háziorvos, így ők is annyit kereshetnek, mint a kórházi orvosok, ezzel pedig az emberek is jól járnak – mondta el Orbán Viktor.

A magyar kultúra napja kapcsán a kormányfő arról beszélt, hogy a magyar himnusz egy olyan imádság, amelyben saját magunkat kárhoztatjuk, azokért a csapásokért, amelyeket ránk mért a Jóisten.

Nem látom az értelmét, hogy arról vitatkozzunk, hogy a magyar kultúra kereszténye-e, mert amiben létezünk, az a keresztény kultúrából nőtt ki

– mondta. – Ez ténykérdés. A múlt mellett fontosnak tartom, hogy a magyar nyelv jól tudja leírni, kifejezni az újításokat, hajlékony legyen a nyelv – tette hozzá, megjegyezve, hogy ebben szerinte most nem áll jól az ország, de, mint ahogy mondta, egy következő ciklusban többet lehet vele foglalkozni.

(Kossuth rádió, Origo)