Kiss Róbert Károly, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta, 1970. április 29-én döntött egy emlékbizottság arról, hogy történeti parkot létrehozva mutatják be Szer egyedülálló kulturális örökségét.
Nem véletlen, hogy Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkárának választása éppen erre a helyszínre esett, hiszen Szer legendája egészen a középkorig nyúlik vissza: Anonymus, III. Béla jegyzője írta le a Gesta Hungarorumban, hogy Árpád vezér és a nemesek ehelyütt tartották az első magyar országgyűlést - közölte a szakember.
A 12. században a bencések itt emelték a Dél-Alföld legnagyobb monostorát, amely több átalakításon is átesett, és maradványait csak a 19. században rombolták le, miután betyárok tanyájává vált.
A nemzeti romantika időszakában, a hely közösségi térré vált, 1897-ben Göndöcs Benedek felvetésére felépült Árpád-emlékmű, amely a következő évtizedekben búcsújáró hellyé vált. A két világháború között bővült az Árpád-liget, kút, székelykapu és egy azóta megsemmisült turulos emlékmű épült.
1945. március 29-én itt kezdődött el a földosztás, a következő évtizedekben a hely hagyományai között is ez vált hangsúlyosabbá. 1970-ben Erdei Ferenc kezdeményezésére döntöttek egy, a földosztásnak és a magyarok letelepedésének emléket állító park kialakításáról. László Gyula régészprofesszor már ekkor felvetette, hogy itt állítsák föl Feszty Árpád Magyarok bejövetele című monumentális körképét.
Juhász Antal, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatójának vezetésévek 1973-ban kezdődött el a Csongrád megye paraszti életét és népi építészetét bemutató skanzen tervezése, majd 1979-be kivitelezése.
Novák István 1982-ben készítette el a körképnek és más kiállítóhelyeknek is helyet adó rotunda terveit, melynek kivitelezése több mint egy évtizedig tartott. Az 1990-es években emelték a parkban Csete György, a magyar organikus építészet elindítójának tervei alapján a szintén tárlatoknak, s egy ökumenikus kápolnának is helyet adó jurtákat.
Külön kiállításrész számol be a monostor és az egykori Szer mezőváros területén 1970-es években Trogmayer Ottó professzor irányításával indult régészeti feltárásokról, valamint a Feszty-körkép restaurálásáról. Az 1600 négyzetméteres festmény - melyből csupán 714 négyzetméter maradt éppen - helyreállítását a lengyel szakemberekből álló Ars Antiqua csoport végezte 1990 és 1995 között.
(MTI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.