Több mint 5400 milliárd forint készpénzt tartanak otthon a magyarok

Jelentős vagyont tart otthon a magyar lakosság – írta a Növekedés.hu gazdasági szakportál a jegybank és a KSH adatait összegezve. A lakosság készpénz- és betétállománya együttesen 16 100 milliárd forintra növekedett idén március végére. Összehasonlításképpen 2018 decemberében még csupán 14 540 milliárd forint körül mozgott ez a mutató.

A háztartások által birtokolt készpénzállomány 5400 milliárd forintot tett ki, a forint betétállomány 8500 milliárdos szinten állt, míg a deviza betétállomány 2200 milliárd forint közelébe emelkedett 2020 márciusának a végére. A lakosság úgynevezett nettó megtakarítási rátája, ami a hitelektől megtisztított megtakarítások arányát fejezi ki a háztartások rendelkezésre álló jövedelméhez képest nyolc–tíz százalék közelében stabilizálódott az elmúlt években. A 2008-as válság előtt ugyanez a mutató mindössze nulla és mínusz három százalék között alakult – teszi hozzá a szakértő.

Kétszámjegyű bérnövekedés volt a magyar gazdaságban

– A 2008-2009-es válság óta eltelt időszakban volt egy rendkívül kedvező gazdasági periódus, ami nyilván segítette a lakossági vagyon felhalmozódását. Az elmúlt években kétszámjegyű bérnövekedés volt a magyar gazdaságban. Ez mind arra sarkallta a lakosságot, hogy nem csak fogyasztani tudott többet, de megtakarítani is– mondta Virovácz Péter az ING Bank Zrt. vezető elemzője az M1 Summa című műsorában. Oláh Dániel szerint figyelemre méltó, hogy több mint 5 ezer milliárd forintot tesz ki az a megtakarítás, amit a lakosság otthon, készpénzben tart. A közgazdász ugyanakkor úgy véli, „

ez a summa más formában jobban szolgálhatná a magyar gazdaságot”

.

A gazdaságpolitika sok országban igyekszik a készpénzhasználatot visszaszorítani vagy felszámolni,

hiszen ezeket a tranzakciókat nem látja, és ezek a feketegazdasághoz és az adóelkerüléshez kapcsolódnak jelentős mértékben. Érdemes lenne ezt átcsoportosítani, például az állampapírok irányába, hiszen az növelné a magyar gazdaság válságálló-képességét is – magyarázta. A szakértők úgy látják: a növekvő lakossági megtakarítás egy részét már sikerült a szuperállampapír segítségével mozgósítani. A 2019 nyarán debütált MÁP Plusz vonzerejét mutatja például az is, hogy az állománya napjainkra 4000 milliárd forint fölé nőtt és továbbra is stabilan heti 30-50 milliárd forint értékben vesz belőle a lakosság.

Slágertermék lett a Magyar Állampapír Plusz

– Az elmúlt években az volt a cél, hogy minél inkább a lakosság próbálja meg finanszírozni a magyar államadósságot. Erre jött egy újabb lökés a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) segítségével. A MÁP Plusz az elmúlt egy évben slágertermék lett a nemcsak a befektetők, de a kisbefektetők körében is. Ez segítette a megtakarítás élénkülését. Mindemellett a lakosság egyre bátrabbá vált, és megpróbált megint befektetési jegyeket vásárolni, a tőzsde felé fordulni– fejtette ki Virovácz. Oláh Dániel szerint az állampapír vásárlásával mindkét fél jól jár. Az állam a hazai befektetők bevonásával mérsékeli az ország külső sérülékenységét, a háztartások pedig kamatot kapnak az addig otthon tartott pénzükre. Virovácz Péter úgy véli: a pénzügyi kulturális beidegződéseken nem könnyű változtatni, ugyanakkor érdemes mindenkinek átgondolnia, hogy hol van a legjobb helyen a megtakarítása.