Kovács, harangöntő, lakatos, kútfúró és autókonstruktőr: Galamb József
2020. augusztus 12., szerda
A makói földműves fia álomútra indult. A nélkülözéstől a világhírnévig jutott.
Fantáziapróba: egy fiatalember, afféle világvándora úton van. 1903-at írunk. Drezda, Hamburg, Berlin, Bréma után eljut Frankfurtba, bekopog az Adler automobil társaság illetékeséhez, hogy ő szeretne ott dolgozni. Legutóbb mit csinált, kérdi a cvikkeres úr, s ő válaszol, hogy hajógyári munkás volt. Hát arra itt nincs szükség – mondaná a jóindulattal telt férfi, ha nem látná az elszántságot a fiatal szemében. De mert látja, fölveszi. És nem csalódik: príma motor-összeszerelőre lelt.
Annál nagyobb lett aztán a csalódása, amikor az ifjú nem oly soká továbbállt. Mert hajtotta az álma: hogy autókonstruktőr lesz, és ahhoz látnia kell az Egyesült Államokban, St Louisban rendezett automobil-világkiállítást. Így hát útra kelt.
De egyáltalán honnét a késztetés? Gyermekkorából: a gimnázium négy évét Makón végzi, majd Szegedre kerül, a Fa- és Fémipari Szakiskola – a Déri elődje – diákja lesz, s ott álmodja meg jövendő hivatását. Felfigyelnek geometriai rajzaiban a rendkívüli kifejezőkészségére, s iskolája ajánlásával egyenes út vezet a Bánki Donát Gépészmérnöki kar elődje, a Felsőipariskola padjába. Három év alatt a gépész szakosztályon 24 tantárgyat vesz föl, s kivétel nélkül valamennyit jelessel abszolválja. A főiskolai oklevele után még gyorsan szerez jó néhány képesítést, így lesz lokomobilok és gőzkazánok vizsgázott kezelője, valamint kovács, harangöntő, lakatos, rézöntő, kútfúró, bronzműves. A katonaság után dolgozik Aradon, Hódmezővásárhelyen, aztán az Automobil Rt. ösztöndíját elnyerve németországi tanulmányútra indul. De, mint láttuk, Frankfurt is csak átszálló lesz, irány Amerika, de előtte még azért végigjár egy sor holland és belga gyárat. A vándorláskényszert a tudásszerzés irányítja.
Aztán a végállomás, az autók amerikai világa, de addig is hosszú még az út, dobozgyári kitérővel, falburkolat tervezéssel, mert meg kell élni, amíg az álomból kereső foglalkozás lesz. És lett. Nem kisebb cégnél, mint a Fordnál. Példátlan karrierútja: műszaki rajzoló, főkonstruktőr, főmérnök, igazgató. Fő műve a híres T-modell, a magyar Farkas Jenő és az amerikai Harold Wills társaként alkotta s vitte hírnévre. A világon az első népautó lett. Galamb József pedig gazdag ember: pontosan annyit keresett, mint az USA elnöke. A fényes jövedelemből jutott szülővárosának is, alapítványt tett szegény sorsú gyerekeknek, gépműhelyt rendezett be és kereskedést indított – mígnem a 40-es évek végén az ÁVO lefoglalta a tengerentúlról származó gyanús készletet s fölszámolta a bűnös kapitalizmus makói fészkét…
A világhírű Galamb-féle Ford T-modell legelső darabja egyébként 1908-ban éppen ezen a napon, augusztus 12-én gördült ki a detroiti gyár nagycsarnokából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
