Újabb előrelépés történt a „legszögedibb szögedi" boldoggá avatása ügyében

Újabb előrelépés történt Bálint Sándor boldoggá avatása ügyében, átadták a néprajzkutató életét és tiszteletét bemutató dokumentumokat a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának Rómában - tájékoztatta a Szeged-Csanádi Egyházmegye hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a boldoggá avatás egyházmegyei szakaszát követően a Szeged-Csanádi Egyházmegye már korábban elkészíttette azt a hivatalos dokumentumot, amely tartalmazza Bálint Sándor életrajzát, valamint az életére, erényeire és az életszentségére vonatkozó tanúvallomásokat. A Positio (Positio super vita, virtutibus et fama sanctitatis) a

„

legszögedibb szögediként" tisztelt néprajzkutató személyének jelentőségét, hitvallását és széles körű tiszteletét mutatja be. A dokumentumokat pénteken fogadta be a Szentté Avatási Ügyek Kongregációja. Kiss-Rigó László megyéspüspök a járványhelyzetből adódóan nem tudott Rómába utazni, így Németh Norbertet, a Magyar Katolikus Püspöki Kar római ágensét bízta meg a dokumentumok átadásával.

A kongregáció teológusokból álló bizottsága e dokumentum alapján fogja felülvizsgálni Bálint Sándor erényeit és életszentségét. A népe és egyháza iránt mindig hűséges alföldi néprajzkutató halálának 40. évfordulóján történt előrelépés reménnyel tölti el az egyházmegye közösségét, és továbbra is kitartó hittel imádkozik a boldoggá avatásáért - áll a közleményben.

Bálint Sándor 1904. augusztus 1-jén, született Szegeden. Az alsóvárosi paraszti életmóddal és az alföldi néphagyománnyal már gyermekkorában megismerkedett. A középiskolát a szegedi piaristáknál végezte, majd a Ferenc József Tudományegyetemen magyar-történelem szakos diplomát szerzett. Ugyanott lett tanársegéd, később a Néprajzi Intézetben gyakornok, majd 1934-ben magántanárrá habilitálták. Professzorként óriási erőfeszítéssel és odaadással vállalta az Alföld, különösen az alföldi szakrális néprajz kutatását. 1944-ben nyilvános rendkívüli egyetemi tanár, később 1947-ben nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki a néprajzi tanszékre. 1951-ben a kommunista hatóságok eltiltották az egyetemi oktatástól, csak 1957-től vállalhatott újra ilyen tevékenységet. A szocializmus éveiben rendőri megfigyelés alatt állt, majd 1965-ben koholt vádak alapján felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban nyugdíjazták. Bálint Sándor 1980. augusztus 1-jén közlekedési balesetben hunyt el. Hitvalló élete, máriás lelkisége, valamint a szülővárosának hagyománya és kultúrája iránt érzett szeretete miatt már életében is nagy tisztelet övezte. Barna Gábor néprajztudós szerint "Bálint Sándor a keresztény humanizmus eszméinek képviselője, európai műveltségű és kitekintésű tudós, igazi pedagógus, hitvalló ember" volt.

(MTI)