Közélet

A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban

A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban

2020. május 16., szombat
A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban

A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban és felismeri az álhíreket - olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásában, amely részleteit szombaton közölték az MTI-vel.

A közleményben azt írták, az elmúlt hónapokban - magyar politikai szereplők és külföldről finanszírozott NGO-k tevékenységének köszönhetően - két álhír is komoly nemzetközi visszhangot kapott Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel kapcsolatban: ezek az összeesküvés-elméletek (konteók) a kormánykritikus újságírók bebörtönzéséről, továbbá az Országgyűlés működésének felfüggesztéséről szóltak. A felmérés kimutatta, hogy az előbbi állítás a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka), míg az utóbbi felvetés a válaszadók 65 százaléka szerint nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben mindössze a lakosság 23, illetve 24 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon fennáll a kockázata a kormányzatot kritizáló újságírók bebörtönzésének, továbbá az Országgyűlés tevékenysége a járvány kezdetekor felfüggesztésre került. A Századvég szerint megállapítható tehát, hogy az említett két hamis hírt a válaszadók túlnyomó többsége nem találta hitelesnek, ami azzal magyarázható, hogy a lakosság összességében kritikusan viszonyul az álhírekhez, illetve konteókhoz, és - felismerve ezek jellegzetes vonásait - képes megkülönböztetni őket a valós hírektől.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) úgy látja: Magyarországon érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága, az ellenzéki médiumok szabadon fogalmazhatnak meg kritikát a kormányzattal szemben, míg 29 százalékuk ezzel nem ért egyet.

"Kijelenthető, hogy a magyarok az operatív törzs és a koronavirus.gov.hu tájékoztatásában bíznak a leginkább: a megkérdezettek 68 százaléka tartja megbízhatónak az említett hírforrásokat, és pusztán a 24 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra" - áll a kutatásban.Hozzátették, hogy a televíziós híradások esetében ez az arány 58, illetve 33 százalék. Az internetes híranyagok megítélése érezhetően negatívabb a lakosság körében: az online hírportálok és a közösségi oldalak tájékoztatását a válaszadók 47, illetve 21 százaléka tartja hihetőnek, ezzel szemben a 32, illetve 58 százalékuk nem ad hitelt az ott megjelenő információknak. A megkérdezettek különösen kritikusak a Facebookon megjelenő hírekkel kapcsolatban: a 64 százalékuk nem bízik a szóban forgó közösségi oldalon terjedő állításokban, és mindössze a 15 százalékuk tekinti az említett platformot hiteles hírforrásnak - közölte a Századvég Alapítvány.

(MTI)

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.