Méltatlan kritikák érik Magyarországot

Számos kritika éri hazánkat a jelenlegi válsághelyzet kezelését illetően, az igazság azonban az, hogy a legtöbb európai országban hasonló, ha épp nem drasztikusabb jogrend lépett életbe. Az Alapjogokért Központ szerdai online sajtóbeszélgetésén a járvány okozta hazai és nemzetközi veszélyhelyzetben hozott intézkedésekről, valamint a nemzetközi és hazai balliberális sajtó és ellenzék hazánkat érintő, igazságot nélkülöző kritikáiról esett szó – írja a Magyar Nemzet.

Rengeteg álhír jelent meg a veszélyhelyzet kihirdetése óta, amelyeket a hazai balliberális sajtó és ellenzék, valamint NGO-k segítségével már a nemzetközi sajtó is átvett – fogalmazott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Elmondta, a különleges jogrend alapkoncepciója 1990 óta – a 2012-es új alaptörvény megalkotása ellenére – változatlan, ezért nem lehet azt mondani, hogy ismeretlen jogrend alkalmazásáról lenne szó. A különleges jogrendet kiegészítő rendkívüli intézkedésről szóló rendeletek sajátossága, hogy tizenöt napig maradhatnak hatályban, meghosszabbításukhoz pedig már szükség van az Országgyűlés hozzájárulására – tisztázta a központ igazgatója. A kormány felhatalmazását az Országgyűlés bármikor visszavonhatja, sőt, ha az arra okot adó körülmények megszűnnek, vissza is kell vonnia. Más országokhoz képest, ahol felhatalmazásuk alatt a kormányok kontroll nélkül bármit megtehetnek, ez kifejezetten demokratikus eszköz – tette hozzá.

Drasztikus intézkedések

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a különböző országok veszélyhelyzetben alkalmazott jogrendjére hozott példákat. Mint mondta, Magyarország a sikeres országok között van a koronavírus-járvány kezelését illetően, hiszen időben történtek hatékony intézkedések. De egy irányba mutatnak az intézkedések a kevésbé sikeres országokban is: szinte mindenhol a kormány erős felhatalmazása figyelhető meg, hiszen kizárólag a végrehajtó hatalom tud megfelelő gyorsasággal és hatékonysággal intézkedni. A Központ stratégiai igazgatója szerint igencsak visszás Magyarország és – kisebb mértékben – Lengyelország pellengérre állítása, miközben más országokban is ugyanilyen, ha nem drasztikusabb intézkedéseket vezettek be. Mint mondta, sehol máshol nincsenek olyan világos szabályok a rendkívüli jogrend tekintetében, mint Magyarországon. A nyugat-európai államokban egyáltalán nem létezik különleges jogrend, ha mégis, azt hadi jognak hívják, amelyet háborús veszélyhelyzet, nem pedig járvány idejére találtak ki. A régió országaiban viszonylag jól szabályozottak a rendkívüli jogrendek. Romániában és Csehországban a helyi törvényhozásnak meg kell erősítenie a kormány pozícióját, ugyanakkor a felhatalmazásnak időbeli korlátja ezekben az országokban sincs. Németországban nem létezik rendkívüli jogrend, a kormány egy 2000 óta hatályban lévő törvény alapján, rendeletek formájában foganatosít intézkedéseket. További részletek

ITT

olvashatók.