Gyökeresen megváltoztak a farsangi hagyományok

A vízkereszttel megkezdődött a farsangi időszak, mely a hagyományok szerint a mulatságok, a pártalálás és a lakodalmak ideje. A jelmezbálok és a nagy evések manapság is bevett szokásnak számítanak, a házasságkötések azonban már korántsem az első negyedévben a leggyakoribbak - olvasható a hirado.hu összeállításában.

A farsangi időszak január 6-án a vízkereszttel kezdődik, a vége pedig mindig húsvét időpontjának függvényében alakul, mely március 22. és április 25. között váltakozik. Húsvétvasárnaptól kell visszaszámolni negyven napot, de úgy, hogy a vasárnapokat kihagyjuk. Idén a farsang vége február 25-re esik, így az időszak igencsak hosszúnak mondható, de még mindig elmarad az előző évitől, amikor március 5-én zárult. Hihetetlen hosszú farsang volt, mert késői napra esett a húsvét.

– A farsang egy pogány ünnep, tulajdonképpen semmi köze az egyházhoz, sőt, nagyon sokáig tiltották is – különösen a protestáns egyház –, mert az ördög ünnepének tartották. Teleki Miklós 16. századi prédikátor azt mondta: Pogányoktól reánk szálló lélekölő, testhizlaló farsang. Ennek ellenére, ha ma megnézzük, nincs olyan egyház vagy gyülekezet, amelyik ne rendezne farsangi összejövetelt

– mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Hozzátette a farsangi szokások a magyar hagyományban a nemesség körében olasz – a királyi udvarba Itáliából hoztak álarcokat, jelmezeket –, a polgárok körében német eredetűek voltak.

A pártalálás, a lakodalmak ideje

– A mindenkori fiatalok számára jelentette a legtöbbet a farsang, mert ilyenkor volt lehetőségük az ismerkedésre

– emelte ki Tátrai Zsuzsanna. A házasságkötések ideje is ekkor jött el. A magyar néphagyományban – a keresztény egyházhoz viszonyítva – tilos volt lakodalmat tartani a nagyböjt és az adventi időszak alatt, míg nyáron egyszerűen azért nem esküdtek az emberek, mert dolgoztak, és ezért nem volt rá módjuk.

– A lakodalmak ideje volt az úgynevezett nagy farsang – az az időszak, amiben most is vagyunk – a húsvét, pünkösd utáni "zöld farsang", valamint ősszel az úgynevezett kis farsang, amely Szent Mihály napjától (szeptember 23.) Katalin napig (november 25.) tart

– mondta a néprajzkutató. További részletek

ITT

olvashatók.