Közélet

Szegeden is látható a Meg nem született gyermek szobra

Szegeden is látható a Meg nem született gyermek szobra

2019. december 16., hétfő
Szegeden is látható a Meg nem született gyermek szobra

Egy világszerte nagy figyelmet magára vont művészi alkotás, a Meg nem született gyermek szobra, most először érkezett Szegedre. Az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban, a Szűz Mária oltárnál tekinthető meg december végéig.

Az elmúlt években számos olyan életvédő mozgalom indult világszerte, így hazánkban is, mely az élet szeretetére és tiszteletére kívánja ráirányítani a figyelmet. Ennek keretében állítanak különböző emlékműveket azoknak a magzatoknak, akiket édesanyjuk - úgy érezte - nem tud vállalni. Az életvédő mozgalmak bátorítást és konkrét segítséget kívánnak nyújtani, hogy az új élet fogadása öröm legyen, s a váratlan helyzetekben a várandósság megszakítása ne merüljön fel „megoldás” gyanánt, hiszen ismeretesek annak fájdalmas biológiai és pszichés következményei. A fiatal szlovák szobrászművész Martin Hudáček még diák korában, a Besztercebányai Művészeti Akadémia hallgatójaként 2012-ben készítette el művét. Célja az volt, hogy a várandósság elveszítését, vagy akár megszakítását követő gyászában, mély fájdalmának gyógyulásában és lelki tusáiban segítse a szenvedő anyákat. Arra szeretett volna rámutatni, hogy van felépülés ebből a traumából, a sebek gyógyíthatók, lehetséges önmagunknak megbocsátani. Szeretné annak a reményét előrevetíteni, hogy aki súlyos veszteséget élt át, talán nemsokára új esélyt kap, és talán gyermeknek adhat életet. Mindezzel egyúttal reményt adhat azoknak az édesanyáknak is, akik – igen sokan - természetes úton veszítették el vágyott gyermeküket.

Hudáćek a világ minden tájáról sok elismerő visszajelzést kapott és kap. A 2015. október 21-i általános audiencián a Vatikánban Ferenc pápa számára is átnyújthatta alkotásának egy illő másolatát. A mű nagy hatására jellemző, hogy Európa szerte, sőt a tengeren túlon is számos példánya megtalálható már. A harmadik, életnagyságú másolat, melyet 2015 októberében állítottak fel a lengyelországi Wrocław temetőjében, egy nagyon fontos többletjelentéssel egészült ki: az apa is ott áll az anya mellett.

A műalkotás

A térdre borult, arcát sírás közben kezével eltakaró női alak megrendítően jeleníti meg a trauma súlya alatt összetört, mély fájdalmak közt vergődő, a megbánással küzdő anyát. A mű őt, őket szeretné felemelni. Elmondani, hogy létezik a fájdalmak ezen mélységeiből is felépülés, megbékélés. A kiengesztelődés gyönyörű szimbóluma, hogy maga a Meg nem született, akinek figuráját szimbolikusan áttetszőre formázta meg a művész. Épp a gyermek az, aki áldást adó kezét anyja feje fölé tartva a megbékélést, a kiengesztelődést ajánlja fel neki. Sajátos allegória ez korunkban, ahol sértésre még nagyobb sértés, agresszióra még nagyobb brutalitás a szokványos válasz.

A szobor keletkezése

A mű eredetileg a Szlovákiai Telgárt (magyarul: Garamfő) településen, Hudáćek akkori lakóhelyén készült, ahol a művész él, az Alacsony-Tátra hegyvonulatai között. Martin Hudáćek a Catholic News Agencynek (CNA) adott korábbi nyilatkozatában így beszélt a szobor keletkezéséről: „Minden azzal kezdődött, hogy meglátogattam egy nagyon imádságos lelkű jó barátomat, aki közölte velem, hogy készítenem kell egy szobrot, ami bemutatja a post-abortusz szindróma következményeit.” Ez ugyanis nagyon nagy probléma {világszerte}, ám nem létezik ilyen témájú szobor. Ezek a szavak nagyon megérintették a szobrászművészt, de abban a pillanatban elképzelése sem volt, hogyan kezdjen neki, így kérte az embereket, hogy imádkozzanak érte. Először arra gondolt, hogy a „Meg nem született gyermeknek állít emléket”. „Imádkoztam, éreztem, hogy szükségem lenne egy képre, ami megjeleníti a megbocsátást.” Egy idő után ez a kép egyre jobban kitisztult: „Egy síró anya volt és egy gyermek, aki megbocsát neki.”

Amikor elkészült, sokan jelezték vissza a művésznek, milyen megrendítő hatással bír a szobor látványa a szemlélőre, de „olyan élményekben részesültek ezáltal, amire épp szükségük volt”. Sokan számoltak be arról, hogy úgy érzik, közvetlenül nekik szól ez a szobor. Hudáćek úgy érzi, nem igazán az ő műve ez, sokkal inkább Isten alkotása. „Én csak egy szobrász vagyok, aki az anyaggal dolgozom.” Kérte környezetét, hogy imádkozzanak érte, s ez megkönnyítette számára a művészi munka hosszú folyamatát. Amikor imádkozva dolgozott, a munka is könnyebbnek bizonyult. Elkészülve úgy érezte, ennek a szobornak abban kell segítenie, hogy a kiengesztelődéshez, a megbocsátáshoz eljuthassanak az érintettek: „az anya, aki leginkább megbocsátásra vágyik, annak Isten irgalmára van szüksége”. Hudáćek a CNA-nek nyilatkozva hozzátette: Szem előtt tartva, hogy Jézus Krisztus az egyetlen, aki gyógyítani tudja ezeket a sebeket, remélhetőleg a szobor valamelyest képes segíteni azoknak, akik a poszt-abortusz szindrómában szenvednek. Reméli, hogy a szoborra nézve a megbocsátás fog eszükbe jutni. “Látom, hogy világszinten téma lett ez a szobor, és örülök, hogy Isten művének részese lehetek.”

A szobor Magyarországon

2018 júliusában hazánkba is eljutott a szobor egy másolata az Együtt Az Életért Egyesület munkája révén. Az életvédő civil szervezet egyike azoknak, akik lelki és fizikai támasznyújtással segítik a bajbajutott édesanyákat. Teszik ezt azért, hogy a nehéz helyzetű anyák ne kényszerüljenek rá lemondani gyermekükről a várandósság megszakítása révén. (www.egyuttazeletert.org) A szobor magyarországi története néhány éve kezdődött. 2016. április 10-én történt, hogy abortuszpárti aktivisták a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége előtt tartottak demonstrációt. A szentmisét oly módon imitálták, sőt gúnyolták ki, hogy az egyik aktivista püspöki ruházatra emlékeztető öltözetben „meg is áldoztatta” a résztvevőket „abortuszt tabletta” feliratú zacskóból, „Krisztus teste” kísérő szavakkal. Frivaldszky Gáspár az Emberi Méltóság Központ jogi igazgatóhelyettese, Lábady Tamás volt alkotmánybíró és Zarka Rozina Borbála életvédő aktivista beperelték a demonstrálókat, akik megsértették a katolikus vallási közösséget és ezáltal a közösség tagjainak emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. A pert vallásgyalázás címen akkor megnyerték, s a részükre ott megítélt 600 ezer forintot fordíthatták a szobor megvásárlására.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.