7000 éves település titkait boncolgatták a Tornyai-múzeumban

Európában is egyedülálló őskori települést tártak fel Gorzsán Dr. Horváth Ferenc vezetésével 1978-tól kezdődően, melynek eredményeit, a feldolgozás és a tudomány jelenlegi állásának megfelelő összegzését a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott régésze tárta a vásárhelyi Tornyai-múzeumban összegyűlt hallgatóság elé a Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozat 2019/2020 évi téli szemeszterének nyitó előadásán.

Hódmezővásárhely környékének egyik legjelentősebb őskori települése az egykori Antalics tó, Kéró és Köldök erek által közrefogott természetes magaslaton létesült a Kr. e. 5. évezred első felében. A tell (az arab eredetű régészeti kifejezés magaslatot jelent) telepen végzett korábbi ásatások nyitott kérdéseire választ keresve kezdték meg 1978-ban Horváth Ferenc vezetésével a gorzsai domb tervszerű, rétegtani szinteket követő „lefejtését”, melynek egyik első és legjelentősebb eredményeként egy tűzvésznek köszönhetően teljes egészében konzerválódott hatszobás házat tártak fel.

Az előadáson számos érdekességet is megosztott az ásatást vezető régész a vásárhelyi közgyűjtemény estjén résztvevőkkel: e közel hétezer éves házak nyeregtetősek voltak és a tartóoszlopok alapjának mélysége akár több szintes kialakításra is utalhatnak. A régészek rájöttek, hogy a házak padlója azért volt oly vastag, mert évről évre, vagy alkalmanként újabb és újabb sárréteget húztak rájuk.

– Majd’ minden épület építésének kezdetét egy áldozati gödör jelezte, amelyekben bika- és kecskefejek mellett, volt ahol emberi koponyát is feltártak – osztott meg horrorisztikus részleteket is az újkőkori gorzsai ember kultikus világáról Horváth Ferenc. Az egyik épületben egy különleges talpgerendás szövősarkot is megfigyeltek, és az egyik sírban egy réz karperechez tapadva találták meg Európa máig egyetlen, ilyen korú szövetfoszlányát. A település jelentőségét jelzik a falut körülvevő többszörös sáncárkok, melynek készítőinek „élelmiszerraktára” is napvilágra került: az egyik gödörben rengeteg kagylóhéjat találtak a régészek.

A gorzsai feltárások közel két évtizede alatt régészek generációi „nőttek fel” Hódmezővásárhely határában és sokan váltak részeseivé a nem mindennapi feltárásnak. Az ásatás során több, mint egymillió kerámia-töredék került elő – nem véletlenül nevezi Horváth Ferenc az újkőkor korának műanyagjának az agyagtárgyakat –, valamint pattintott, csiszolt kőeszközök, szerszámkövek, réztárgyak, gyöngyök stb. alkotják e páratlanul gazdag leletanyagot, melynek részletes feldolgozása jelenleg is folyamatban van.

A Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti előadássorozat következő estjén, december 11-én Haraszti László a szarmaták dél-alföldi aranykorát mutatja be aranyági temetőjük feltárása tükrében.