Közélet

Szegeden is bemutatták a Diplomáciai lexikont

Szegeden is bemutatták a Diplomáciai lexikont

2019. március 6., szerda
Szegeden is bemutatták a Diplomáciai lexikont

Kötelező olvasmány is lehetne, mert annyira hasznos A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve, azaz aDiplomáciai lexikon. Az online és nyomtatott formában egyaránt elérhető, két műfaj előnyeit ötvöző, a külpolitikai és a hétköznapi protokollban ugyanolyan jól használható kiadvány létrejöttében az SZTE oktatói is részt vettek.

– Épp a diplomácia meghatározása hiányzik a Diplomáciai lexikonból, bár a diplomácia mibenlétét több oldalon át taglalja a kiadvány – hívta föl a figyelmet a kézikönyvként is jellemezhető kötet szerkesztőbizottságának az elnöke,

Martonyi János

. Az SZTE professor emeritusa, a volt külügyminiszter régi dilemmáját is megosztotta a szegedi könyvbemutató hallgatóságával. – Külügyminiszterként sem tekintettem magamat diplomatának, hiszen nem tanultam a diplomáciát, hanem – belekerülve a politikába – kaptam egy feladatot, ami erre a területre esett. Régi vita a világban, hogy ki és mi az első a „hódításban”, egy adott terület irányításában? Sokan vélik úgy, hogy a katona, azaz a „zászló”, a flag szerepe a döntő. Mások szerint a kereskedő, azaz a gazdaság, a trade szerepe meghatározóbb. A harmadik válasz-változat a missszionárius, azaz a „Szentírás, a Védák, stb.” szimbólumában rejlő eszmék, a kultúra, az ideák, a vallás, a művészet összességének a jelentősége mellett érvel. Erre, arra és amarra is akad példa a történelemben. Mindebben hol a szerepe a diplomatának?

Martonyi Jánosszerint mindhárom – szimbólumokkal is kifejezhető – válaszban ott a diplomata. A diplomata „harcol” a hazája érdekeiért, „gazdasági” érdekérvényesítő, de kultúraközvetítő és „misszionáriusként” értékek közvetítője is. Mindezek mögött ott a diplomácia normarendszere: a diplomata erkölcsi normái, illetve a nemzetközi jog, amelyre a diplomata hivatkozik – sikerrel vagy sikertelenül. E munka összes területét átfogja a Diplomáciai lexikon főcímű és A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve alcímű kötet.

– Mi a külpolitika és a diplomácia viszonya? – kérdezte önmagától is

Martonyi János

. Válaszában kifejtette: a diplomácia a külpolitika egyik eszköze. A további, lehetséges eszközök közé sorolta a különböző – így például a gazdasági, katonai – nyomásgyakorlást, a valós fegyverekkel vívott háborút, vagy újabban ide tartozik a cyberháború is. – A békés megoldások keresésének a lényege, hogy a külpolitikai célok elérésének minél nagyobb részét tegye ki a diplomácia. Oroszlánrészt vállalt az internetről ingyen letölthető

Diplomáciai lexikon

elkészítéséből az adminisztratív főszerkesztő,

Sáringer János

. Megszámolta: a – közvetve vagy közvetlenül –100 személy munkáját tartalmazó kötet 10 fejezetből, 1 millió 850 ezer leütésből, 220 oldalból áll. A kiadvány használhatóságát növeli, hogy a lexikonban található szócikkek címszavainak betűrendes mutatójával indul a kötet. Ez segíti az eligazodást a 10 témakör – diplomáciai kapcsolatok, nemzetközi jog és szervezetek, külügyi, illetve konzuli igazgatás, Európai Unió, biztonságpolitika, nemzetközi gazdasági és sportkapcsolatok, kulturális diplomácia, protokoll – szócikkei között. Tehát a fejezetek határozzák meg a tartalmat, azokon belül betűrendben találhatóak a szócikkek. Mi legyen az „ültetési rend”, kiket ültessünk egymás mellé színházban, gépkocsiban és hintóban? Megtudhatjuk a Diplomáciai lexikon Protokoll fejezetéből. A Címszójegyzékből kiderül az is, hogy ha például az „irányelv” jelentését akarjuk elmagyaráztatni magunknak, akkor az Európai Unió fejezethez kell lapoznunk; ellenben a KGST mozaikszó feloldását és e nem is oly távoli múltat idéző szervezet szerepét felidézendő a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejezeten belül kell keresgélnünk; míg ha „Nobel-díj” szócikkét szeretnénk elolvasni, azt a Kulturális diplomácia című fejezetben leljük.

– Három olvasórétegnek készült a kötet. A nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődők mellett a külügyi szolgálatban tevékenykedőknek, illetve a diákoknak és egyetemistáknak szól a Diplomáciai lexikon – hívta föl a figyelmet a szakmai főszerkesztő.Bába Ivánkiemelte: a kötet végén a Magyarország külügyminisztereként, diplomatájaként 1848 óta dolgozó személyek életrajza után a szócikkek 78 szerzőjének „névjegye” zárja a kötetet. Itt olvasható az SZTE munkatársai közül például Csernusné Dr. Tóth Annamária nyelvész; Dr. Kruzslicz Péter Pál Dr. jur. MA; Dr. Monok István egyetemi tanár;„Dr. Nádasdi Péter PhD munkásságának az összefoglalója is.

A Diplomáciai lexikon bemutatóját a Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklub Egyesülete, a SZAB Filozófiai és Történelemtudományi Szakbizottsága, valamint az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Központja szervezte. A 2019. február 21-i programon részt vett több szócikk szerzője, köztük az SZTE oktatói és kutatói közül például

Pál József

professzor, valamint a kötet kulturális diplomácia témakörét is koordináló, a szerkesztőbizottság tagjaként is dolgozó, a rendezvény házigazdájaként is szerepet vállaló

Csernus Sándor

. Az MTA SZAB Tudósklub Egyesülete rendezvényén bemutatták a Diplomáciai lexikon szerkesztőbizottsága alelnökének,

Marinovich Endrének

a1315 nap – Antall József miniszterelnöksége című, valamint a lexikon adminisztratív főszerkesztője,

Sáringer János

Iratok az Antall-kormány külpolitikájához és diplomáciájához II. című könyvét is.

(Forrás: szte.hu, kiemelt kép és szöveg: Újszászi Ilona)

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.