Közélet

Rendhagyó tanórával emlékeztek a tiszai cianidkatasztrófára Szegeden

Rendhagyó tanórával emlékeztek a tiszai cianidkatasztrófára Szegeden

2019. február 1., péntek
Rendhagyó tanórával emlékeztek a tiszai cianidkatasztrófára Szegeden

A 2000-ben történt ökológiai katasztrófa után úgy döntött a Magyar Országgyűlés, hogy február elsejét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánítja. Ebből az alkalomból tartott rendhagyó vízgazdálkodási órát dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója valamint Szilágyi Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi szakügyintézője a Csongrád Megyei Önkormányzat konferenciatermében, az SZSZC Gábor Dénes Szakgimnázium és Szakközépiskola vízügyi ágazatának diákjainak.

A rendhagyó vízgazdálkodási óra Kakas Béla, Csongrád Megyei Közgyűlés elnökbeszédével kezdődött. - Minden nap, amikor a Tisza Anyácskára pillantok, eszembe jut, hogy milyen fantasztikusan jó szakmát választottatok – mondta a diákoknak Kakas. - A víz az élet bölcsője, a jövőnkért dolgoztok, azért, hogy ez a fantasztikus kincs megmaradjon.

Ha becsülettel tesszük a dolgunkat, akkor a jövőben Kárpát-medence édesvízi nagyhatalommá válhat.

A kormányzat ezt a napot emléknappá nyilvánította, innentől kezdve a február elsejét a víz tiszteletéhez méltóan, tessék szíves imakönyvbe foglalni – fogalmazott.

Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke beszédében a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. (Fotó: Kovács Ferenc)A tiszai cianidszennyezés

2000. január 30-án, a romániai Nagybányán egy román-ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítő tavának gátja átszakadt, és onnan cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, hatalmas környezeti kárt okozva: a folyó élővilágát adó planktonikus élőlények, a vízi makroszkopikus gerinctelen élőlények és a halállomány a Tisza felső és középső szakaszán 70-90 százalékban, míg az alsó szakaszon 100 százalékban elpusztultak.

A tanóra első felében Dr. Kozák Péter az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) igazgatója tartott előadást a 19 évvel ezelőtti környezeti katasztrófáról. - A 2000-es év vízgazdálkodási szempontból egy rendkívül aktív esztendő volt – kezdte előadását Dr. Kozák Péter. - Kezdődött egy Magyarország történetében mindaddig példátlan nagyságú cianidkatasztrófával. Ezt követően egy vízminőségi habária történt a térségben, Pusztaszőlősön. Miután befejeződni látszódtak ezek a katasztrófák, a Tisza úgy gondolta, hogy további feladatot ad a vízügyeseknek, és az elmúlt évek legmagasabb vízállását produkálta. Ebből is látszik, hogy a Tiszával törődni kell – mondta. Kiemelte, bízik benne, hogy a Kormányhivatal hozzájárul majd, ahhoz, hogy ezt a fontos szakmát továbbra is oktassák a városban.

Dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója szerint a Tisza egy kényes folyó, amivel folyamatosan törődni kell. (Fotó: Kovács Ferenc)Hogyan lehetett védekezni?

A szennyezés hullámtérre való kijutását korlátozni kellett. Az első feladat az elhullott haltetemek összeszedése volt, amit zárak készítésével, uszályból épített mederelzárásokkal valósították meg. E azért is volt kiemelten fontos, mert fennállt annak a veszélye, hogy más állatok megeszik tetemeket, és ezáltal tovább megy az ökológiai láncban a mérgezés. A cianidkatasztrófa következtében több tonna nagyméretű, életerős hal pusztult el Szeged térségében is.

Az SZSZC Gábor Dénes Szakgimnázium és Szakközépiskola vízügyi ágazatának diákjainak rendhagyó tanórában volt részük. (Fotó: Kovács Ferenc)

Az óra második felében Szilágyi Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi szakügyintézője tartott előadást. A prezentációjában kitért a természet különös mágiájára is. - A Tisza teljes szakaszán két óránként mintát vettek, amit aztán azonnal kiértékeltek laboratóriumban. A kutatók azokban a napokban napi 24 órát dolgoztak. A Tisza alsó szakaszán Csongrádnál volt a legnagyobb a szennyezés - mondta. Szilágyi elmondta, az akkori becslések szerint 5 év kellett a halállomány újratelepítéséhez, az élővilág teljes helyreállítása pedig akár 10-20 évbe is beletelhet volna. A természet különös mágiája volt, hogy ehhez képest viszonylag hamar újraéledt az élővilág.

Szilágyi Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi szakügyintézője részt vett a 19 évvel ezelőtti kutató munkálatokban. ( Fotó: Kovács Ferenc)

- Két héttel a levonulás után a planktonikus élővilág már a jellemző összetételt mutatta, 3-4 év alatt pedig a teljes vízi élővilág 95%-a helyreállt – fogalmazott. A jelen és a jövő szakemberei, valamint a diákok a rendezvény végén egy-egy szál virággal adóztak a folyónak, amiért alig néhány év múltán teljesen újjáéledt.

A rendhagyó tanóra végén a Tisza élni akarása előtt tisztelegtek az előadók és a diákok. ( Fotó: Kovács Ferenc)
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.