Vasárnap hatályba lép az új büntetőeljárási törvény

Július 1-jén, vasárnap lép hatályba az új büntetőeljárási törvény (Be.), amelynek az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá tétele a célja.

Az újdonságok közé tartozik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata. A parlamentben tavaly nyáron megszavazott törvény egyik újdonsága az előkészítő eljárás, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót. A bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés eddig ágazati jogszabályokban lévő szabályait a büntetőeljárási törvénybe integrálták. Büntetőeljárásban egy emberrel kapcsolatban legfeljebb 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés. A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésbe az eddiginél jobban bekapcsolódik az ügyész. A törvény indoklása szerint ez "nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a titkos eszközök alkalmazása során beszerzett adatok, bizonyítékok eljárási okokból ne vesszenek el".

Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is - a kiszabható büntetéstől függően - egy, két, három vagy négy év, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény esetén pedig továbbra sem lesz felső határa. Az új Be. bevezeti a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját, ilyen lehet például a költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, a bennfentes kereskedelem vagy a piramisjáték szervezése.

Ezekben az ügyekben az elbírálásukhoz szükséges speciális szaktudás miatt az elsőfokú eljárásban is három hivatásos bíróból álló tanács jár el, akik közül az egyik gazdasági ügyszakos. Egyébként az elsőfokú eljárásban főszabályként - hatáskörre tekintet nélkül - egyesbíró jár el, akinek azonban van lehetősége arra, hogy ha indokoltnak tartja, meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson. Laikus bírák, ülnökök ezentúl csak fiatalkorúak és katonák ügyében működnek közre. Az új Be. nagy hangsúlyt fektet az elkövető és a hatóságok közötti együttműködésre. "Az időszerűség és a pergazdaságosság elveinek megfelelve" az európai államok többsége felismerte, hogy "érdemes eltérően kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a terhelt beismer, azokkal az eljárásokkal szemben, amelyekben a tagadó terhelt bűnösségét kell bizonyítani" - olvasható a törvény indoklásában.

Egyezség esetén a hatóságokkal együttműködő, tettét beismerő elkövető enyhébb szankcióra, a hatóságok idő- és költségmegtakarításra, a sértett pedig jóvátételre számíthat. Az új törvény többféle lehetőséget nyújt beismerés esetén a megegyezésre.

A nyomozás alatt az ügyész, az elkövető és a védő köthet egyezséget, és a bíróság ennek csupán a törvényességét vizsgálhatná, a tartalmát azonban nem változtathatná meg, tehát vagy jóváhagyja, vagy elutasítja. A vádemelés után kialakuló egyezség inkább a terhelt jóváhagyását, belenyugvását igényli. Közös eleme az egyezség két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész közli a felekkel, kizárólag a joghátrányról és a járulékos kérdésekről - például a sértetti jóvátételről - lehet egyeztetni. Az új Be. kiemelt szerepet szán az elsőfokú perekben az előkészítő ülésnek, a tárgyalás érdemi előkészítésének, hogy a perbeli bizonyítás tervezhető legyen, keretei, fő irányai egyértelműek legyenek, és így elejét vegyék az időhúzásnak. Az előkészítő ülés nyilvános. A vád bizonyítása az ügyészség feladata, felelőssége.

A másodfokú bíróság az eddigiektől eltérően csupán akkor utasíthatja új eljárásra megalapozatlanság miatt az elsőfokú bíróságot, ha az egyáltalán nem állapított meg tényállást vagy ha a tényállás teljes egészében felderítetlen. A másodfokú hatályon kívül helyező végzés ellen pedig lesz lehetőség érdemi fellebbezésre, azaz harmadfokon dönthetnek úgy, hogy a másodfokú bíróság nem adhatja vissza új eljárásra az ügyet az első foknak, hanem meg kell hoznia az érdemi határozatot. Mindezzel a törvényhozó célja a hatályon kívül helyezések és megismételt eljárások erőforrás-pazarló gyakorlatának kiküszöbölése.

A büntetőeljárásban a telekommunikációs eszközök révén lehetővé válik, hogy a jelenlétre kötelezett vagy jogosult ilyen eszköz használatával tegyen vallomást. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) korábban azt közölte: az új törvény lezárja a 2010-ben elindult átfogó büntetőjogi reformot, amelynek korábbi állomása volt az új büntető törvénykönyv és az új büntetés-végrehajtási törvény. A hatályos, 1998-ban elfogadott, 2003-ban hatályba lépett büntetőeljárási törvényt felváltó új kódextől a kormány azt várja, hogy gyorsítja és hatékonyabbá teszi az eljárásokat. (MTI)