Ez a boldogság titka a szegediek szerint!

Egész életünkben keressük, hosszabb-rövidebb időre szinte mindenki megtalálja. Törekszünk rá, hogy örökre megmaradjon, és még világnapja is van, március huszadikán. Ez a boldogság.

Boldogság. Hasonlóan az igazsághoz vagy a szépséghez, mindenkinek mást jelent. Az ókori görög filozófus, Arisztotelész szerint a boldogság nem a vagyonon alapul, hanem a lélek jó állapotán. Buddha, a keleti vallásalapító így fogalmazott: „Több ezer gyertyát gyújthatnak meg egy egyetlen gyertyáról, de a gyertya életét nem fogják megrövidíteni. A boldogság sem csökken soha azáltal, hogy megosztják.” Jézus legismertebb boldogságmondása így hangzik:

„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.”

A legendás Beatles-együttes frontembere szépen és pontosan fogalmazott életről és boldogságról.

„Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog". Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet.” (John Lennon)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012 nyarán határozta el, hogy március huszadika minden évben a Boldogság Nemzetközi Napja lesz. Az ötlet egy kicsiny ázsiai országból, Buthánból származik.

A Himalájában fekvő kicsiny királyság a Föld legboldogabb országa.

Itt vezették be a „bruttó nemzeti boldogság” fogalmát, mely kilenc kritérium alapján méri a lakosság boldogságát. A megfogalmazás jelzi, egy országban nem lehet a „bruttó hazai össztermék”, tehát a gazdaság teljesítménye fontosabb az emberek lelki állapotánál.

A pszichológiai szaknyelv nehezen definiálja magát a boldogság kifejezést, helyette a „pszichológiai jól-lét” fogalmát használja.

Ennek vizsgálatára kérdőíveket is szerkesztenek a szakemberek.” – árulta el Fehér-Csókás Anna, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának szakpszichológusa. „Tapasztalataim szerint azok az emberek boldogok, akik elégedettek tudnak lenni önmagukkal, adottságaikkal, elfogadják körülményeiket vagy látják azok megváltoztatásának lehetőségét. Főként pedig érzik a változtatásra való képességet, erőt magukban.” – mondja a pszichológusnő. Fehér-Csókás Anna szerint a boldogság fogalma nem áll távol a pszichológiai értelemben vett egészségességtől. Ez azt jelenti, hogy az ember a képességeinek megfelelő munkát tudja végezni, képes bizalmas kapcsolatokat kiépíteni és azokban örömét lelni.

Minden ilyen „jeles nap” kiváló alkalom arra, hogy az ember leltárt készítsen. Ilyenkor végiggondolhatja, milyen dolgokért lehet hálás az életében.

Megkérdeztük a szegedieket, hallottak-e a Boldogság Napjáról, és mi teszi őket boldoggá. A válaszok alapján megállapíthatjuk, az emberek többsége szerint a boldogság titka a személyes, családi kapcsolatokban és az egészségben rejlik. https://youtu.be/7grjU3tJANw