Az idegennyelv-tudás kérdése a XXI. században egyre inkább előtérbe helyeződik. Többek között javíthatja a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit, vagy éppen jól jöhet egy külföldi nyaralás során. A szegedi egyetemisták körében központi kérdés a nyelvismeret, a nyelvvizsga megléte, már csak a diploma megszerzése végett is.
„A nyelvtanulást kezdetben pusztán kötelezettségnek éreztem, mára ez megváltozott. A filmek, a sorozatok, a számítástechnika megértéséhez elengedhetetlen a nyelvismeret. Az angol nyelv alapjait már az általános iskolás éveimben elsajátíthattam. Gimnáziumban a csoportbontást követően a kisebb csoportlétszám ellenére sem jutott kellő idő a beszédkészség fejlesztésére” – válaszolt kérdésünkre a Természettudományi és Informatikai Kar egyik hallgatója. A fiatal elmondta, az első egyetemi év meglehetősen zsúfolt volt a számára, sok kurzust kellett abszolválnia, így nem tudott megfelelően koncentrálni a nyelvre. Véleménye szerint az interneten fellelhető anyagok megalapozhatják az autodidakta tanulás lehetőségét, de amennyiben az anyagi keret lehetőséget biztosít rá, érdemes magántanárral együtt készülni. „Idén végeztem el az alapképzést, nyelvvizsga hiányában a diplomámat még nem vehettem át. Ha korábban több energiát fektetek a nyelvtanulásba, másképpen is alakulhatott volna…” – ismerte el.
A nyelvvizsga megszerzése pusztán az önszorgalomtól függ? – tettük fel a kérdést egy humán szakon tanuló szegedi egyetemistának.
„A diploma megszerzése kellő motivációt kell, hogy jelentsen mindannyiunk számára. Amennyiben a hallgató nem dolgozik a tanulmányai mellett, a rendelkezésre álló néhány év elegendő lehet egy középfokú vizsga letételéhez. Igaz, nem egyszerű, önszorgalom kérdése” – emelte ki. Ugyanakkor megjegyezte, több olyan, a szakmájához kiválóan értő, már dolgozó szakembert ismer, aki még nem tudta letenni a nyelvvizsgát, így nem kaphatta kézbe diplomáját. Elmondása szerint sokan hadilábon állnak az idegennyelv-tanulással.
A nyelvtanulók mellé álltak
Mint arról
,
Novák Katalin
, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára elmondta, a felmérések szerint emelkedett azon 15-29 éves fiataloknak a száma, akik állításuk alapján beszélnek idegen nyelvet, ugyanakkor a nyelvvizsgával rendelkezők száma stagnál. Az államtitkár tavasszal bejelentette, a kormány ingyenessé teszi az első nyelvvizsga megszerzését – legyen az közép-, vagy felsőfokú – a jövő év elejétől a 35 évesnél nem idősebbek részére oly módon, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes letétele esetén az emelt szintű érettségi megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga díjával megegyező összegű térítést nyújtanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.