Rákosi-érában született törvényt cserélnek januárban

A perek előkészítő szakasza valószínűleg hosszabb lesz, de maguk a perek rövidülnek, és arra sem lesz lehetőségük az ügyvédeknek, hogy csak csepegtessék a bizonyítékokat – hangzott el a Szegedi Ítélőtáblán, ahol az új polgári perrendtartásról szóló törvény legfontosabb elemeit ismertették.

Az Igazságszolgáltatás Európai Napján ismertették a Szegedi Ítélőtáblán a jövő év januárjában életbelépő polgári perrendtartásról szóló törvény legfontosabb elemeit. Előjáróban

Harangozó Attila

, az ítélőtábla elnöke emlékeztetett, hogy idén elfogadták a közigazgatási és az új polgári perrendtartásról szóló, valamint a büntetőeljárási törvényt. Előbbi kettő 2018 januárjában, míg utóbbi júliusban lép hatályba. „Azért volt szükség ezekre az új törvényekre, mert a korábbiak több évtizedes múltra tekintenek vissza, s egyes szükséges elemek nem voltak beágyazhatóak a korábbi jogszabályi környezetbe. Ma már például természetesnek vesszük, hogy interneten keresztül intézhetjük az ügyeinket, s ezeknek a bevezetését is elősegítik az új törvények” – részletezte Harangozó. Hangsúlyozta, fontos cél volt, hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, amelyek az eljárások elhúzódásához vezettek, vagy épp az ügyeknek a jogorvoslati szintek közötti indokolatlan, többszöri megjáratását eredményezték. A hatályon kívül helyezés, a fellebbezés lehetősége is racionálisabbá teszik az eljárásokat jövő év elejétől. Azt, hogy mennyire is volt időszerű megalkotni az új polgári perrendtartásról szóló törvényt, jól jelzi, hogy a jelenleg hatályos a Rákosi-rendszer idején, még 1952-ben született. Számtalanszor módosították, mostanra viszont ez már nem volt járható út, így teljesen új koncepció alapján készült el az új. A januárban életbe lépő törvény alapját és keretét az Alaptörvény adja, de alapul vették kidolgozásánál többek között a német, osztrák, horvát, szlovén, litván és svájci jogszabályokat is – erről már

Hámori Attila

, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese beszélt. Mint elmondta, az egyik legfontosabb cél a hatékonyság növelése volt, törekedni fognak arra is, hogy minél több peren kívüli megegyezés szülessen, továbbá a technikai vívmányok alkalmazását is beleintegrálták a törvénybe. Ez utóbbi azt jelenti, hogy keresetlevelet a jövőben a jogi képviselők, gazdasági társaságok és állami szervek kizárólag elektronikus úton nyújthatnak be, a magánszemélyekre nézve ez nem lesz kötelező. Az ügymenetet egyébként jelentősen könnyíteni fogja, hogy különböző formanyomtatványok is rendelkezésre állnak majd.

Az is jelentős változás, hogy az ügyvédek nem folytathatják azt a taktikát, hogy idővel csepegtetik az információkat, ezt a taktikát elfelejthetik, sőt ha az úgynevezett igazmondási kötelezettségüket megszegik, akkor pénzbírsággal is kell sújtani őket. Az újítások közé tartozik, hogy a perfelvételi szak kizárólag írásban zajlik majd, és minden bizonyítékot be kell nyújtani ennek során, vagyis azzal sem „trükközhetnek” az ügyvédek, hogy újabb és újabb bizonyítékokat tárnak fel már a peres eljárás során. Később akkor lesz erre csak mód, ha a bíróság kéri azt. Egyszerűbb ügyek esetében az a cél, hogy csak egyetlen tárgyalás legyen, ha pedig sok tanút kell meghallgatni, akkor arra is lesz mód, hogy egymás utáni tárgyalási napokat tűzzön ki a bíró, amire polgári perek esetében nemigen volt példa eddig hazánkban. Az elnökhelyettestől megtudtuk, hogy a bírók feladatköre is változik némiképp, abban legalábbis, hogy amennyiben a felek különbözőképp értelmeznek egy jogszabályt, akkor ezt tudomásukra hozza, ezzel némi segítséget tudnak nyújtani. Az is cél, hogy másodfok esetén tárgyaláson kívül szülessen döntés, illetve Hámorai Attila elmondta, hogy új kollektív igényérvényesítési eljárás is lesz, ami például a kötbérpereket érintheti, míg társult perek indítására minimum 10 felperesre lesz szükség. Összegzésképp Harangozó Attila, az ítélőtábla elnöke elmondta, a perek előkészítési bizonyára hosszabb időt fog igénybe venni, mint most, ám maguk a perek rövidebb idő alatt le fognak zárulni. Mint mondta, abban bízik, hogy a polgári ügyek 90%-a egy éven belül be fog fejeződni az új törvény életbe lépése után.