Összegyűlt a TAO-s pénz a kültéri medencére Algyőn

Célegyenesben a medenceprojekt – derült ki a képviselő-testület ülésén, amelyen arról is döntöttek, hogy november nyolcadikán tartanak közmeghallgatást a nagyközségben.

Összegyűltek a társasági adóból (TAO) származó pénzek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megépíthessék a kültéri 33 méteres medencét Algyőn – derült ki a képviselő-testület ülésén.

Molnár Áron

polgármester arról tájékoztatott, hogy az előzetesen 450 millió forintra becsült fejlesztés úgy valósulhat meg, hogy a Szegedi Úszó és Vízilabda Tömegsport Egylet 300 millió forintos TAO támogatásából és 150 millió forintos önkormányzati önerőből építteti meg a hidegvizes medencét a Borbála Fürdőben. A településvezető megjegyezte, az önkormányzat elvárása az volt, hogy jövőre a nyári szezonban már lehessen használni azt.

Bella Árpád

projektmenedzser a testületi ülésen elmondta, hogy a beruházás 70%-át kitevő TAO-s részt lefedték, az utolsó, még hiányzó összeget egy oroszláni cégtől kapják meg decemberben, vagyis összegyűlt a szükséges forrás. Fontos lépés, hogy az önkormányzatnak közbeszerzést kell kiírnia, illetve egy bíráló bizottságot is fel kell állítania. Bella hozzátette, egy ilyen típusú közbeszerzés 2-2,5 hónap alatt keresztülmegy, ha nincsenek „kerékkötői”. Amennyiben december végére, legkésőbb január első felében eredményesen lezárják a közbeszerzést, akkor el is kezdődhet a munka. Nem biztos, hogy a beruházás végső költsége 450 millió forintnál megáll, erre utalt Bella Árpád, amikor arról beszélt, hogy nehéz volt kalkulálni annak idején, hogy pontosan mekkora összeg is a konstrukció szerinti 30%, amivel az önkormányzatnak be kell szállnia, ráadásul a pályázatot tavaly nyújtották be, s azóta igencsak felmentek az építési beruházások költségei. Éppen ezért felkészültek arra, hogy csak két ütemben lehet lebonyolítani a pályázatot, és a Magyar Vízilabda Szövetség – igaz eddig csak szóban – de támogatást adott erre a variációra is. Fontos tudni azonban, ha végül két ütemre kell bontani a beruházást, már akkor is működő üzemet kell átadni első lépésként, magyarán használható lesz a medence, maximum a sátortetőt építtetik meg később. Bella Árpád több kivitelezővel is tárgyalt, s kiderült, hogy 4-6 hónap alatt megépíthető a medence, vagyis ha minden a megfelelő ütemben halad, akkor a 2018-as nyári szezonban már lehet használni azt.

A testületnek feladata volt, hogy létrehozzon egy bíráló bizottságot, amelynek önkormányzati részről vannak tagjai, továbbá kikötés, hogy mélyépítésznek, pénzügyi szakembernek és jogásznak is helyet kell foglalnia a grémiumban, amelynek tagjairól egyhangúlag döntöttek a képviselők. Akárcsak tavaly, most is került a képviselők elé egy előzetes fejlesztési javaslat a 2018-as évre vonatkozóan, amihez javaslatokat is várnak a képviselőktől. A cél, hogy januárban véglegesítsék, s így februárban a költségvetés megszavazása gördülékenyebb lesz, hiszen látni fogják, mi mindent szeretnének megvalósítani a nagyközségben. Molnár Áron hangsúlyozta, jelenleg csak előzetes tervről van szó, amely több mint 30 fejlesztési elképzelést tartalmaz a következő esztendőre nézve, ezek egy részéhez már pályázati forrásokkal is rendelkeznek. Turizmusfejlesztési kiíráson például már nyertek, 142 millióból 100%-os támogatási intenzitás mellett áthelyezik a meglévő kikötőt és egy újat építenek, továbbá egy horgászstéget. 200 millió jut önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére, amelyből a civil szervezetek háza, az egészségház és a polgármesteri hivatal fog megújulni. A Négyszög tó fejlesztésére 49 millió forintot nyertek, így összességében 391,3 millió forintnyi pályázati forrással biztosan számolhat a település. Több kiírás esetében az elbírálásra várnak, így például ipari terület kialakítását tervezik rákóczitelepen, de pályáztak a Faluház és a sárga iskola infrastrukturális fejlesztésére, sportparkot és futókört alakítanának ki. Az 33 méteres kültéri medence is ide tartozik a piacfejlesztéssel egyetemben, továbbá külterületi utak karbantartásához munkagépet szereznek be, ha nyer a pályázatuk. További TAO források felhasználásával kézilabda munkacsarnokot szeretne a település, illetve jégpályát. A jövő évre tervezik többek között Kastélykert és Vásárhelyi utcákban az elektromos légkábelek kiváltását földkábelre, utcák aszfaltozása is a fejlesztési elképzelések között szerepel, a külterületi utak és árkok karbantartására is költenének, a belterületen fásítanának és erdőterületet is vásárolnának. A lakbérrendeletről is szavaztak a képviselők, az előterjesztés nem a fizetendő díjak emeléséről szólt, hanem a szabályozásba szociális szempontok beépítéséről. Molnár Áron megjegyezte, a költségalapú bérlakásállományt is jóformán szociális jelleggel hirdetik meg, hiszen 25-30 forint között van a havi fizetendő összeg, s ennyiért már régóta nem lehet albérletet találni a nagyközségben. A nyomott árak hátterében az áll, hogy évekkel ezelőtt nem találtak bérlőket, hiába hirdették meg a lakásokat, ezért az akkori testület csökkentette a fizetendő díjat, amit azóta sem emeltek meg a valós piaci összegre. November 8-án tartanak közmeghallgatást a nagyközségben, amelynek témáival kapcsolatban a testület három bizottsága is javaslatokat fogalmazott meg. A Településfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság elnöke,

Balázs Zsolt

elmondta, hogy a tervezett fejlesztésekről és a költségvetési koncepcióról mindenképpen tájékoztatást szeretne a bizottság.

Torma Tibor Istvánné

, a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke azt közölte, hogy bizottságuk a november 8-i időpontot javasolja a közmeghallgatás megtartására, és azt szeretnék, hogy a 2018-as fejlesztési tervek mellett beszámoló hangozzon el az új testületi munkájáról, ezen felül a kritikával illetett ivóvízprojektről, a Borbála Fürdő helyzetéről, a civil házról és a délnyugati lakóparkról is. A

Füzesy István

által vezetett Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság is ezeket a témákat javasolta. Molnár Áron megjegyezte, hogy az ivóvízprojekttel kapcsolatos tájékoztatóra érdemes felkérni a Szegedi Vízmű Zrt. szakemberét, aki tud majd a lakosság kérdéseire válaszolni.

Növekszik a Gyeviép Nkft. vállalkozási tevékenységéből származó bevétele, stabil a működés, a likviditás rendben van – derült ki

Katona Antal

ügyvezető beszámolójából. A közmunkaprogramhoz kapcsolódóan viszont a tervekhez képest valamivel kevesebb támogatást kaptak, 25 főre pályáztak ugyanis, ám jelenleg 15 főt tudott számukra biztosítani a munkaügyi központ. Katona Antal hangsúlyozta, hogy meglévő rendelésállományuk garanciát biztosít arra, hogy a cég továbbiakban is rentábilisan működjön. Az anyagi gondokkal küszködő Gyevitur Nkft. ez évi gazdálkodását is áttekintették, amellyel kapcsolatban

Szűcs Szabolcs

ügyvezető jelezte, hogy novemberre tudnak pontos adatokat letenni az asztalra az üzleti tervvel kapcsolatban. A cégnek köztartozása nincs, de a beszállítók kifizetésével „sakkoznak”, kintlévőségeik rendezéséhez szükség van a veszteség visszapótlására. A beszámolót a Füzesy vezette pénzügyi bizottság és a testület sem fogadta el. Egy másik napirendi pont is kapcsolódott a Gyeviturhoz, amely 8,3 millió forintos tőkevisszapótlást tartalmazott, amit megszavaztak, így összességében a visszapótlás az eredeti kérésnek megfelelően történik, ami összesen 20,8 millió forintot jelent. Molnár Áron jelezte, hogy 10 éve működteti az önkormányzat a céget, s folyamatosan szükség van arra, hogy anyagilag támogassák, ráadásul a tendencia nem változott, inkább az látszik, hogy folyamatosan szükséges a közpénzt önteni a cégbe. Mint mondta, a kérdés ott lebeg a képviselő-testület előtt, hogy vajon meddig szeretné támogatni, kiváltképp annak tükrében, hogy közpénzt adnak. Szerinte, ha jövő év elejére sem látszik javuló tendencia, akkor el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e finanszírozni a társaságot. Füzesy István megjegyezte, egyetért Molnárral, de hozzátette, mivel az előző testület nem szavazott meg bizonyos dolgokat, így kényszerpályán mozog a cég. Bruttó 1,8 millió forintot szavaztak meg a templomkertben megrongálódott kereszt restaurálására a képviselők. Molnár Áron elmondta, speciális munkáról van szó, ezért az elsőre esetleg magasnak tűnő költség. Hozzátette, az ottani fák felülvizsgálata is szükséges a restaurálás mellett, ezen felül a kerítést is jelképes a templom körül, hiszen a töltés felől bárki betérhet oda, így azon is érdemes elgondolkodni, érdemes-e megtartani. Füzesy szerint a kerítés elbontása, vagyis a tér kinyitása a turizmus szempontjából is fontos lehet, hiszen a vallási turizmus is fellendülőben van, ami a település turisztikai koncepciójához is passzol. Az előterjesztést egyhangúlag támogatta a grémium.