Kerékpárosok kontra autósok – Kinek van elsőbbsége?

Lassan minden ötödik szegedi kerékpárral közlekedik, holott a kétezres évek elején alig volt erre példa. Ennek ellenére továbbra is éles a helyzet az autósok és a biciklisek között, többek a megkülönböztetést látják a probléma gyökerének. A két keréken gurulók szeretnének folyamatosan haladni felesleges bukkanók és kitérők nélkül, az autósok a körültekintésre hívnák fel a figyelmet.

Szegedet éghajlata, domborzata, a körutas szerkezete és a széles útjai alkalmassá teszik arra, hogy kerékpáros város legyen. Az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott azoknak a száma, akik mellőzték a gépjárművezetést, és helyette inkább ezt a környezetbarát módját választották a közlekedésnek. Lassan minden ötödik ember két keréken járja a várost.

Ifjabb Csüllög Imre

a Magyar Kerékpárosklub szegedi tagja portálunknak elmondta: jelenleg sok kerékpáros létesítmény van, azonban ezek működési elve és minősége már eléggé problémás. A városban komoly tényező a bicikli használata, ez magában rejti a lehetőségét annak, hogy igazán kerékpárosbarát várossá váljon. Összességében már most sokkal előrébb jár, mint más alföldi nagyvárosok. Sok kerékpárút van, de a biciklis közlekedésnél nem kerékpárutakban kell gondolkodni. „Az egész várost átjárhatóvá kell tenni a gyors, a kényelmes, és biztonságos közlekedés érdekében. Van, ahol elég forgalmat csillapítani, mint a 30-as zónákban, vagy gyalogos-kerékpáros övezetet kijelölni, esetleg irányban használhatóvá tenni egy-egy utcát. Lehet kerékpáros nyomokat, vagy sávokat is festeni az úttestre. Sajnos sok helyen elkülönítették a biciklizőket, fölvezették őket a járdára. Mára kiderült, ezek a létesítmények nem biztonságosak, így a jövőben igény lesz a kiváltásukra is. Több fejlesztésre lesz szükség, egy részük már tervezés alatt áll. A szegedi közgyűlés által a nemrégiben elfogadott Kerékpárforgalmi Hálózati Terv részletesen foglalkozik a kerékpározással és sok megoldási lehetőséget kínál a jövőre nézve” – tette hozzá. Egy szegedi kerékpáros portálunknak azt mondta, problémának látja helyi szinten a látszólag nagyon kiépítettek utakat, amik változatos jellegűek. „A Csongrádi sugárúti kerékpárútra nem mernék kimenni egy 10 éves gyerekkel, mert veszélyes az autók közt szlalomozni. A felújítási munkálatoknál sem figyelnek a kétkerekűvel közlekedőkre, tipikus példa a Dóm tér, ahol hetek óta ott van egy óriási bukkanó. Olaszországhoz vagy a volt jugoszláv tagállamokhoz képest jobban vigyáznak az autósok a biciklisekre. Előfordul, hogy még akkor is elsőbbséget adnak, ha nincs elsőbbségük. Ugyanakkor lámpát még mindig kevesen használnak, a szükséges KRESZ által előírt felszerelések igen gyakran hiányoznak. Nem az a probléma, hogy képzetlenek a kerékpárosok, az autós az autóban még tudja a szabályt, kerékpáron korlátozottan, gyalogosan pedig totálisan elfelejti azt” – jegyezte meg a fiatalember. Egy másik biciklis ellenvéleménye szerint az autósok egyáltalán nem figyelnek, így közlekedés közben kénytelen azon aggódni, hogy ne üssék el. Még a biciklisek az autósokra addig a gyalogosok a kerékpárosokra bosszúsak. Többen is panaszkodtak szabálytalankodásokra. Egyikük kiemelte: gyakran a gyalogosoknak kijelölt helyeken is közlekednek, úgy kell elugrani előlük.

S. Ákos

szerint a biciklisek úgy közlekednek, ahogy kedvük szottyan. „Nem figyelnek a környezetükre, nem néznek a körül mielőtt elfordulnak”– fogalmazta meg problémáját a felháborodott autós. Ifj. Csüllög Imre nem tenne különbséget autósok és kerékpárosok között. Mivel sokakat érint a téma, ezért a feszültség egyik okának a megkülönböztetést tartja. Azt mondja, az egzisztenciáját féltő, a belső feszültségekkel küzdő társadalomban könnyen megindulhat a bűnbakképzés, az ellenségkeresés. „Az a biciklis, aki ma bevágott elém az lehet, a kollégám sógora, aki előző nap még autóval vitte a gyerekeket az óvodába. A közlekedésben mindenki részt vesz valamiképpen” – fogalmazott. Véleménye szerint inkább olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek nem nehezítik meg a biciklisek mindennapjait. Rendszeres és most is aktuális probléma, hogy a városi rendezvényeknél nem közlik előre a lezárásokat, terelőutakat sem jelölnek ki, így sok bringázó szegedi és turista keveredik bosszantó helyzetbe. Több balesetet okoznak az elavult elkülönített kerékpárutak, melyeknél a házfalak, a növények, a parkoló autók eltakarják a közlekedőket egymás elől, és így túl későn veszik észre egymást. Mint mondja a legutóbbi látványos intézkedés a Fekete sas és a Kiss Ernő utca kereszteződésében az elsőbbségi szabályok megváltoztatása volt. A közútkezelő nem áll túlságosan pozitívan a dologhoz, STOP táblát raktak ki a nagyobb forgalmú, túlnyomó részt biciklivel használt utcának, rendes indokolás nélkül. A fölgyorsított forgalmú Kiss Ernő utca ugyanakkor bevonzza az autókat a belvárosba, így véleménye szerint ez az intézkedés jó példája annak, hogy az átgondolatlan közlekedésszervezés hogyan rontja le az élhető városért tett erőfeszítéseket.