A cél életre szóló esélyt adni – hangzott el a szegedi gyermekvédelmi konferencián

Czibere Károly államtitkár Szegeden elmondta, egy gyermeket sem hagyhatnak magára. A magyar gyermekvédelmi törvény 20. évfordulója alkalmából tartottak regionális konferenciát a Csongor téri közösségi házban.

Az ágazatban dolgozó szakemberek előtt Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára ismertette a gyermekvédelmi ellátórendszert érintő legfontosabb átalakításokat is. „A jubileumi év a végéhez közeledik, 1997 novemberében lépett hatályba a gyermekvédelmi törvény. Egy programsorozat indult a jubileum kapcsán, az állami gondozásban élő gyermekek sok program részesei lehettek, de fontos volt a mögöttünk álló időszakban az is, hogy a munkatársaink, akik ebben a szektorban dolgoznak, folyamatosan részt vehessenek szakmai konferenciákon. Szegeden összegeztük, hogy az elmúlt húsz évben a törvényben foglalt alapelvek és célkitűzések milyen módon valósultak meg” – emelte ki Czibere Károly államtitkár, hangsúlyozva, a gyermekvédelmi rendszer fő feladata, a több mint 23 ezer állami gondozásban élő gyermeknek életre szóló esélyt teremteni. Mindent meg kell tenni azért, hogy a testi, lelki, szellemi, erkölcsi fejlődésükhöz szükséges alapvető feltételeket biztosítsák a számukra. A gyermekvédelmi jelzőrendszer feladatellátását kiemeltnek tekinti, tragédiát előzhetnek meg, amennyiben időben lépnek a szakemberek – emlékeztetett a Gyöngyösön 2016-ban tragikusan halálra éheztetett Kiarára az államtitkár. Mint elmondta, a kormány több eszközzel erősíti a gyermekek biztonságát, hiszen az ő boldogságukra épül a jövő Magyarországa. Az egyik legfontosabb előrelépésként ismertette, sikerült az elmúlt négy év alatt elérniük, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekek ne kerüljenek nagy gyermekotthonba, hanem nevelőszülőknél helyezzék el őket. Kiemelte, 2018-ban tizenhat százalékkal emelik a gyámhatóságnál dolgozó ügyintézők, harminc százalékkal a gyermekjogi képviselők és tíz százalékkal a gyermekvédelmi szakértői bizottságokban dolgozók létszámát. „A kormány 2020 végére a megmaradt tizenhárom nagy létszámú gyermekvédelmi otthont is bezárja, kiváltja azokat kisebb létszámú, családias hangulatú lakásotthonokkal” – emelte ki Czibere Károly, hozzátéve, az ágazatban az elmúlt négy évben ötven százalékkal emelkedtek a bérek, a folyamat tovább folytatódik.

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója,

Kothencz János

elmondta, a családhoz tartozás gondolatát kívánják felerősíteni. A régimódi, nagy létszámú gyermekotthonok helyett, már sokkal inkább a családok jelentősége helyeződik előtérbe. „Az elmúlt években egy rendszerszintű paradigmaváltás ment végbe, melynek egyértelmű nyertesei a gyermekek. Csongrád megyében a szakellátásba jutott gyermekeink, fiataljaink több mint kilencven százaléka napjainkra családban élhet. Az utolsó kollégiumi gyermekotthon megszűnésével lezárhatunk egy periódust a hazai gyermekvédelem területén, amely arra enged utat, lehetőséget, hogy az előttünk álló években még hatékonyabban nyújthassunk segítséget” – ismertette Kothencz János. A főigazgató kérdésünkre válaszolva elmondta, a törődő attitűd sokkal célravezetőbb, mint a felügyeleti típusú berendezkedés. A nagy létszámú kollégiumi rendszer a gyermekek számára jószerével csak felügyeletet biztosított. „A gyermeknek családban van a helye, ez egy régi axióma, ugyanakkor mégsem olyan régi, mint az 1997-es törvénytől eltelt időszak. Az akkor regnáló szakigazgatás, államigazgatás nem támogatta ezt a folyamatot, míg 2010 óta a hangsúly a gyermek személyre szabott törődésére helyeződik. Fontos a társadalmi felelősségmegosztás szerepe, az egyházak, civilek bevonása, amelynek a gyakorlati megvalósulása szintén a 2010-es évre tehető. A nevelőszülők megbecsültsége, foglalkoztatotti jogviszonyra emelése is az elmúlt évek eredménye. A nevelőszülői társadalomban kiemelt feladat az utánpótlás biztosítása, nevelőszülőket kell toborozni, fiatalokat bevonni annak érdekében, hogy egyre több gyermek kerülhessen családhoz” – emelte ki. Kothencz János elmondta azt is, a szakellátásban odaadóan dolgozók mellett köszönet illeti a gyermekeket, akik minden előtörténetük, sebzettségük ellenére esélyt adnak a felnőtteknek arra, hogy újra bebizonyíthassák nekik, van miért élni, küzdeni, remélni, lehetnek egy boldogabb élet várományosai.

Juhász Tünde

kormánymegbízott, mint a területi gyámügyi hatósági feladatokat ellátó hivatal vezetője elmondta, az elmúlt években komplex rendszerfejlesztő folyamatok zajlottak, zajlanak. A Csongrád Megyei Kormányhivatal 2013-2014-ben a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik

pályázatának

keretében áldozatvédelmi feladatokkal foglalkozott. „Ennek eredményeképpen 2014-ben kötöttünk egy együttműködési keret-megállapodást a gyermekvédelemi jelzőrendszerre kiterjedően is. Megyei, járási és helyi szinten eredménnyel és sikeresen működtetjük, rendszeres összejöveteleink, esettanulmányaink, napi élő kapcsolataink vannak, első perctől kezdve hittük és vallottuk azt, hogy csak akkor tudunk a magunk területén, a gyámügyekben határozatokat és döntéseket hozni, hogyha a jelzőrendszer minden egyes eleme, a védőnőtől a pedagógusig, az önkormányzattól a gyermekorvosig hozzáteszi a maga részét kötelessége szerint” – hangsúlyozta a kormánymegbízott, megköszönve valamennyi az ágazatban dolgozó lelkiismeretes munkáját. A konferencia során több előadást hallgathattak meg a résztvevők szakemberek tolmácsolásában.