

A szegedi meghibásodás egy előjel volt. A zuglói repülőgép baleset gyökeresen megváltoztatta a sétarepülést Magyarországon.

A magyar légtörténet egyik legsúlyosabb katasztrófája, az 1961-es zuglói Malév-tragédia 30 ember életét követelte. Kevesen tudják azonban, hogy a halálos végkifejletet megelőzte egy súlyos incidens, amelynek a Szegedi Repülőtér volt az indulási helyszíne. A zuglói repülőgép baleset láncolata egyértelműen rámutat a korabeli repülés kockázataira, ahol a sorsdöntő momentumot egy kidurrant kerék és egy kockázatos pilótai döntés indította el.

1960. december 16-án a végzetes sorsú HA-TSA lajstromjelű Li-2-es gép a későbbi repülőgép baleset előjeleként indult útnak a Szegedről, négy utassal a fedélzetén.
A feljegyzések szerint a Szegedi Repülőtér füves pályáján történt nekifutás és elemelkedés kritikus pillanatában a bal oldali futómű egyik kereke kidurrant.
A gép kapitánya, Németh János a felszállás után észlelte csak a hibát. Döntése, miszerint a sérült géppel is folytatja a repülést Budapestre, futókat végig kiengedve, utólag rendkívül kockázatosnak bizonyult, és egyértelműen bemutatta azt a túlzott kockázatvállaló attitűdöt, amely a későbbi, halálos tragédiában is kulcsszerepet játszott.
A ferihegyi leszállás során a hibás gép megbillent, az orrára állt, és súlyos károkat szenvedett, bár szerencsére ekkor még személyi sérülés nem történt. Ez az első baleset már rávilágított volna a gép műszaki sebezhetőségére, és talán megakadályozhatta volna a későbbi katasztrófát.
A dél-alföldi regionális repülés szempontjából is tanulságos esemény jól illeszkedik a korabeli légiközlekedés rendszerébe, ahol a biztonsági protokollok nem voltak olyan szigorúak, mint napjainkban.
Mindössze fél évvel a szegedi indulású incidens után, 1961. augusztus 6-án, a kijavított HA-TSA gép Budapest felett végzett sétarepülést, ami aznap már az ötödik volt. A vizsgálatok szerint a katasztrófát a személyzet sorozatos szabályszegése és bravúroskodása okozta. A kapitány meredek zuhanórepülésbe vitte, majd felrántotta a gépet alacsony magasságban, az utolsó manőver során azonban a gép irányíthatatlanná vált, a hátára fordult, és egy zuglói lakóházba csapódott.
A tragédia hatására betiltották a főváros feletti sétarepüléseket. A zuglói katasztrófát megelőző szegedi esemény emlékeztet minket a felelősség, a technológia és az emberi döntések soha nem múló jelentőségére, és arra, hogy a légi közlekedésben a legkisebb hiba is végzetes következményekkel járhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.