Szegeden is meghibásodott az a gép, ami anno becsapódott Zuglóba +galéria
A szegedi meghibásodás egy előjel volt. A zuglói repülőgép baleset gyökeresen megváltoztatta a sétarepülést Magyarországon.
A magyar légtörténet egyik legsúlyosabb katasztrófája, az 1961-es zuglói Malév-tragédia 30 ember életét követelte. Kevesen tudják azonban, hogy a halálos végkifejletet megelőzte egy súlyos incidens, amelynek a Szegedi Repülőtér volt az indulási helyszíne. A zuglói repülőgép baleset láncolata egyértelműen rámutat a korabeli repülés kockázataira, ahol a sorsdöntő momentumot egy kidurrant kerék és egy kockázatos pilótai döntés indította el.
A hátborzongató repülőgép baleset előjele
1960. december 16-án a végzetes sorsú HA-TSA lajstromjelű Li-2-es gép a későbbi repülőgép baleset előjeleként indult útnak a Szegedről, négy utassal a fedélzetén.
A feljegyzések szerint a Szegedi Repülőtér füves pályáján történt nekifutás és elemelkedés kritikus pillanatában a bal oldali futómű egyik kereke kidurrant.
A gép kapitánya, Németh János a felszállás után észlelte csak a hibát. Döntése, miszerint a sérült géppel is folytatja a repülést Budapestre, futókat végig kiengedve, utólag rendkívül kockázatosnak bizonyult, és egyértelműen bemutatta azt a túlzott kockázatvállaló attitűdöt, amely a későbbi, halálos tragédiában is kulcsszerepet játszott.
A Li-2-es sebezhetősége
A ferihegyi leszállás során a hibás gép megbillent, az orrára állt, és súlyos károkat szenvedett, bár szerencsére ekkor még személyi sérülés nem történt. Ez az első baleset már rávilágított volna a gép műszaki sebezhetőségére, és talán megakadályozhatta volna a későbbi katasztrófát.
A dél-alföldi regionális repülés szempontjából is tanulságos esemény jól illeszkedik a korabeli légiközlekedés rendszerébe, ahol a biztonsági protokollok nem voltak olyan szigorúak, mint napjainkban.
Bravúr és tragédia: A zsúfolt Zugló rémálma
Mindössze fél évvel a szegedi indulású incidens után, 1961. augusztus 6-án, a kijavított HA-TSA gép Budapest felett végzett sétarepülést, ami aznap már az ötödik volt. A vizsgálatok szerint a katasztrófát a személyzet sorozatos szabályszegése és bravúroskodása okozta. A kapitány meredek zuhanórepülésbe vitte, majd felrántotta a gépet alacsony magasságban, az utolsó manőver során azonban a gép irányíthatatlanná vált, a hátára fordult, és egy zuglói lakóházba csapódott.
A tragédia hatására betiltották a főváros feletti sétarepüléseket. A zuglói katasztrófát megelőző szegedi esemény emlékeztet minket a felelősség, a technológia és az emberi döntések soha nem múló jelentőségére, és arra, hogy a légi közlekedésben a legkisebb hiba is végzetes következményekkel járhat.
Fotó galéria: 1961. augusztus 6. Lumumba utcai repülőgép-szerencsétlenség
Fotó: KKM Történeti Fotótár
1 - 3
1961. augusztus 6. Lumumba utcai repülőgép-szerencsétlenség
←
→
