Egymillió új szavazót ígért Botka az MSZP-nek, de ez a terve is megbukott

Amikor 2016-ban Botka László bejelentkezett az MSZP miniszterelnök-jelöltségéért, egymillió új szavazót ígért az MSZP-nek. Ahogy a miniszterelnöki terveinek, ennek is kudarc lett a vége. Sőt, miniszterelnök-jelöltségének végére az MSZP támogatottsága a korábbiak felére zuhant, és ismét megelőzi a Jobbik az MSZP-t. A SzegedMa különböző közvélemény-kutatási adatokkal bizonyítja, hogy Botka László baloldali politikai vezetőként is megbukott, és sikertelensége a szakadék szélére sodorta a baloldal legnagyobb pártját. Botka László belebukott szegedi botrányaiba és személyes kudarca mélypontra taszította az MSZP-t.

Legelőször a szocialistákhoz közel álló Republikon Intézet és közvéleménykutató egy

24.hu

-n publikált közvélemény-kutatásában hívta föl rá a figyelmet: nem segít az MSZP-n

Botka László

. A cikk kutatási adatokkal alátámasztva az alábbiakat írta: "úgy fest, hogy Botka László egyelőre nem segít az MSZP-n, sőt, májusról júniusra a teljes népességben 3, a pártválasztók között pedig 2 pontot esett a szocialisták támogatottsága". A cikk és a kutatás érdekessége, hogy június 29-én jelent meg a

24.hu

-n, alig egy hónappal azután, hogy Botka Lászlót az MSZP kongresszusa hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté választotta, 94%-os többséggel. A teljes kutatás

itt érhető el

.

Medián: összecsukló MSZP, rohamosan gyengülő Botka

Július elején a Medián is jelentkezett egy méréssel, "

Egész pályás feltámadás címmel

", mellyel a Fidesz megerősödésére utalt a nagy közvéleménykutató. E mérésnek azért van jelentősége, mert nyáron még a Fidesz erősödése ellenére is

még 12 százalékra mérte az MSZP-t

. Botka László megbukása előtti héten pedig szeptemberi adatok alapján szintén a Medián

történelmi mélypontra, 9 százalékra mérte az MSZP-t

, vagyis Botkák elveszítették két hónap alatt a szavazóik egynegyedét.

A szocialistákhoz közeli, egykori szabaddemokrata

Horn Gábor

vezette Republikon Intézet augusztus 1-én újabb kutatási anyaggal jelentkezett, ennek címe az volt, "Tovább erősödött a Fidesz, bajban az MSZP". Az anyag úgy fogalmaz, "június után tovább csökkent az MSZP támogatottsága, a Fidesz pedig ismét növelte szavazóinak számát"– majd a kutatás kitér arra is, a teljes népesség 38 százaléka

Orbán Viktort

választaná miniszterelnöknek, míg Botka Lászlót csak 16 százalék. A teljes kutatás

erre a linkre kattintva érhető el

.

Már nyáron drámainak ítélték az MSZP adatait

Ekkortól nyílt titok volt a baloldalon, hogy Botka László stratégiája megbukott, nem eredményezi az MSZP megerősödését. A Hetek hetilap egyenesen drámai jelzővel illette az MSZP nyári adatait, mikor sorba szedték a különféle közvéleménykutatók adatait.

A lap akkor sorra vette a nyári adatokat

, és ezekből egyértelműen kitűnik, Botka lejtmenetbe vezette az MSZP-t, a várt erősödés elmaradt, az MSZP elvesztette középpárti jelentőségét, és Botka elsőségével lecsúszott a kis pártok közé. Botka „kikényszerített összefogás” stratégiáját csak erőből lehet végigvinni, ha egyáltalán – azaz sikeréhez az kellene, hogy az MSZP megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb ellenzéki pártnak tűnjön, amelyhez a kis baloldali pártoknak megéri alkalmazkodni még számukra megalázó feltételek mellett is. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján azonban egyáltalán nem ez a helyzet - fogalmazott a balliberális oldallal nem ellenséges hetilap.

Budapest, 2017. október 2.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke sajtótájékoztatót tart az Országgyûlés Irodaházában 2017. október 2-án. Ezen a napon Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Szegeden bejelentette, hogy visszalép a miniszterelnök-jelöltségtõl.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

PUBLICUS

A szocialisták számára még a Publicus felmérése a legkedvezőbb, de eszerint is csökkent az MSZP támogatottsága, de legalább itt még őrzi második helyét a Jobbik előtt. Az intézet július 13. és 18. között végzett és a Vasárnapi Hírekben megjelent közvélemény-kutatása a Fideszre az összes megkérdezett 25, az MSZP-re 13, a Jobbikra pedig 10 százaléka szavazna, míg az LMP és a DK támogatottsága 3-3 százalékos; a Momentumé 2, a Kétfarkú Kutya Párté 1, az Együtt, Párbeszéd és az MLP támogatottsága nem érte el az 1 százalékot). A Publicus szerint Orbán Viktor népszerűsége a múlt hónapi kétpontos növekedés után most két pontot csökkent, így 40 pont, ami januárhoz képest összesen kilencpontos visszaesés. Botka László népszerűsége ebben a hónapban is két pontot csökkent, így 39 pont.

Vona Gábor

(Jobbik) népszerűsége a múlt hónapi kétpontos növekedés után most két pontot csökkent, és így 34 pont, míg Gyurcsány Ferenc népszerűsége nem változott, 18 pont. Ez januárhoz képest hárompontos csökkenés.

NÉZŐPONT

Ennél sokkal rosszabb a szocialisták helyzete a Nézőpontnál – az intézet számaiból akár az is következhet, hogy az MSZP szétesése következtében megbillent az Orbán Viktor által 2009-ben megálmodott centrális erőtér. A Nézőpont szerint júliusban változatlanul a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a Fidesz-KDNP-t. A Jobbik tábora 11, míg az MSZP-tábor 7 százalékos a teljes népesség körében. A kisebb pártok közül a DK 4, az LMP és a Momentum Mozgalom pedig 2 százalékon áll. Az Együtt, a Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya Párt tábora 1 százalékos, míg a Párbeszéd ezúttal nem érte el a mérhetőségi szintet.

NÉZŐPONT LISTÁS

Az MSZP számára az igazi katasztrófa akkor sejlik fel, ha a Nézőpont legvalószínűbb listás választási eredményeket soroló számait nézzük. Ebben a mérésben (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája alapján) a Fidesz-KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 23, az MSZP 13, a DK 6, a Momentum 5 százalékát szerezné meg, azaz a Jobbik közel kétszer annyi listás szavazatot kapna, mint az MSZP. (Ezen a bázison az LMP tábora 4 százalékos, míg a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt 2-2, a Liberálisok pedig 1 százalékon állnak.)

TÁRKI

A Tárki szerint a Fidesz-KDNP erősödése és a baloldal gyengülése jellemezte az elmúlt negyedévet. A teljes népesség körében a Fidesz–KDNP az áprilisi 33 százalék után 35 százalékra, a pártválasztók körében pedig 51 százalékról 55 százalékra erősödött. A Tárkinál is második Jobbik népszerűsége mindkét csoportban stagnál, a teljes népesség körében 11, míg a pártválasztók körében 17 százalékos. Az MSZP támogatottsága viszont a teljes népesség körében az áprilisi 10 százalékról júliusra 7 százalékra, a pártválasztók körében pedig 15 százalékról 11 százalékra csökkent. (A DK támogatottsága a teljes népesség körében az áprilisi 5 százalékról júliusra 3 százalékra csökkent, a pártválasztók körében pedig 8-ról 5 százalékra. Az LMP a teljes népességen belül 3 százalék után jelenleg 2 százalékon áll, a pártválasztók körében 4 százalék után 3 százalékon. Az Együtt mindkét hónapban 1 százalékon állt a teljes népesség és a pártválasztók körében egyaránt, a PM tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot a teljes népességen belül, a pártválasztók között viszont már igen. Új pártként másodszorra mérték a Momentumot, amelynek szavazótábora a teljes népességen belül 1 százalékról 2 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 3 százalékra nőtt.)

REPUBLIKON

A Republikonnál júniushoz hasonlóan tovább csökkent az MSZP és nőtt a Fidesz támogatottsága – közölte az intézet médiapartnere, a

24.hu

. A teljes népességben és a pártválasztók között is növelte támogatottságát a Fidesz 3, illetve 2 százalékponttal. A pártválasztók 51 százaléka a Fideszre voksolna egy most vasárnapi választáson, az összes megkérdezett közül pedig 30 százalék. Valamelyest – egy százalékpontot a teljes népességben és a pártválasztók között is – erősödött a Jobbik, míg a szocialista párt a teljes népességben már csak 8, a pártválasztók között 15 százalékon áll, ez 1, illetve 2 százalékponttal kevesebb, mint júniusban. A Republikonnál ismét a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, ez legutóbb januárban, Botka miniszterelnök-jelöltsége előtt volt így. A Jobbik a teljes népességben 10, a pártválasztók között 18 százalékot mondhat magáénak. A kisebb pártok közül a Momentum erősödni ugyan nem tudott az előző hónaphoz képest, de stabilizálta helyzetét, és továbbra is megelőzi az Együttet, a Párbeszédet, a Liberálisokat, és nem sokkal marad el a pártválasztók között 4-4 százalékon álló Demokratikus Koalíció és LMP mögött. A Republikon a miniszterelnök-jelöltek népszerűségét is felmérte. Az intézet a legvalószínűbb forgatókönyveket tesztelte egy Orbán-Vona-Botka és egy Orbán-Vona-Karácsony felállás esetén. Mindkét verzióban magabiztosan, 38 százalékkal vezet Orbán, míg Vona Botkához és

Karácsony Gergelyhez

(PMP) hasonlóan 15 százalék környékén áll. A fenti mérési eredmények annál riasztóbbak az MSZP szemszögéből, minthogy ezekben még nem tükröződik a Botka László és Molnár Zsolt között kirobbant mini-belháború hatása, ám a Nézőpont és a Tárki adatai így is kifejezetten kétségbeejtőek az MSZP szempontjából. Az MSZP érdemi erősödése nélkül Botka nehezen kerülhet abba a helyzetbe, hogy feltételeket diktáljon a többi baloldali pártnak, ám ebben az esetben könnyen patthelyzet jöhet létre, ha ellenfelei nem lesznek képesek erős ellenjelöltet kiállítani vele szemben. „Valódi jelölttel meg lehet buktatni Botkát, alibizéssel nem” – értékelt egy vezető szocialista.

Botka bukásának határozott előjele: a Medián szeptember végi adata

Botka László teljes kudarcát a Medián föntebb már idézett adatsora tette nyilvánvalóvá: alig 3 nappal Botka megbukása előtt publikát adatsorban megerősödött kormánypártot, és

történelmi mélypontot mért az MSZP-nek

.

Botka belebukott a botrányaiba és sikertelensége mélypontra taszította az MSZP-t

A föntebbikeből látható, Botka László tervei gyakorlatilag a kezdettől fogva megbuktak, és a polgármester nem volt képes úrrá lenni az őt övező sorozatos szegedi botrányokon, kezdve a SZEVIÉP-ügytől a parkolóbotrányon, a Mars téri piac ügyéig, melyekről a SZEGEDma.hu természetesen tájékoztatta olvasóit. A kínos szegedi botrányokból, és az egyre csökkenő népszerűségi adatokból tisztán érthetővé válik, miért és hogyan bukott meg Botka László hétfőn.