A Botka-bukás krónikája hónapról hónapra

Botka László szegedi polgármester múlt év decemberében jelentette be, hogy vállalná a szocialista párt MSZP miniszterelnök-jelöltségét, majd a hivatalos jelöltségét követően négy hónap alatt negyedszázados mélypontra jutott az MSZP támogatottsága. A Magyar Idők vette sorra Botka bukásának fontos pontjait.

Az Origo

külön cikkben is összegzi Botka botrányait

, a Magyar Idők pedig a Botka-bukás fontos mozzanatait vette sorra.

2016. december 21.

–

Botka László

szegedi polgármester a 168 óra hetilapban bejelentette: vállalná az MSZP miniszterelnök-jelöltségét, ehhez három feltételt szabott: közös ellenzéki lista, közös jelöltek, akik kiválasztásakor nem a párthoz tartozás, hanem a szavazatszerzési képesség számít és megállapodás a karakteres új baloldali programról.

2017. január 7.

– A Nézőpont Intézet felmérése szerint a teljes felnőtt népesség 9 százaléka választaná az MSZP-t, a legvalószínűbb listás eredményeket nézve az MSZP tíz százalékon áll.

Január 18.

– Az MSZP országos elnöksége egyhangúlag támogatja Botka László miniszterelnök-jelöltségét.

Január 26.

– A Nézőpont Intézet felmérése szerint a teljes felnőtt népesség 7 százaléka szavazna Botka Lászlóra.

Február 8.

– A Medián felmérése szerint az MSZP 10 százalékon áll a biztos szavazók körében, 8-on a teljes népességben. Botka László népszerűsége 34 százalékon áll.

Március 3.

– A Szeviép-ügy károsultjainak, a cég egykori alvállalkozóinak ügyvédje az Origónak azt mondta, hogy a több mint 11 milliárdos tartozást maga után hagyó szegedi vállalkozás „központi szerepet tölthetett be” az MSZP finanszírozásában. A portál szerint a Szeviép „több szálon kötődik” a szegedi szocialistákhoz. A Fidesz felszólította Botka Lászlót, tisztázza, milyen szerepe volt az ügyben. Az MSZP úgy reagált, hogy Botka Lászlót olyan ügyben próbálják támadni, ami a Fideszhez köthető.

Március 29.

– A fideszes

Németh Szilárd

arról beszélt, hogy Botka László Facebook-oldala szerint a politikus az elmúlt időszakban több tízmillió forintot költhetett luxusnyaralásokra. Úgy értékelte, hogy „a fényképekkel tarkított élménybeszámolók” egy dúsgazdag ember életvitelét tükrözik. Az MSZP úgy reagált, hogy a Fidesz saját összelopott milliárdjait félti.

Május 2.

–

Hollik István

(KDNP) közölte: a Fidesz és a KDNP szegedi képviselőcsoportja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Botka László ellen, amiért a politikus kihagyta vagyonnyilatkozatából több millió forintos luxusóráit. Az MSZP közölte: Botka Lászlónak nincs eltitkolt vagyona.

Május 27.

– Az MSZP kongresszusa 96 százalékos többséggel választotta meg az egyetlen jelöltként induló Botka Lászlót kormányfőjelöltnek. A politikus beszédében kijelentette: a 2018-as választás az elégedettek és az elégedetlenek között dől el.

Május 30.

– Botka László

Gyurcsány Ferenccel

, a DK elnökével tartott megbeszélését követően úgy nyilatkozott: kitart amellett, hogy a kormányváltás alapfeltétele a közös program, a közös lista, a közös egyéni jelöltek és a közös miniszterelnök-jelölt, de Gyurcsány Ferenc személye gátja a kormányváltásnak. Néhány nappal később a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: nem személyes, hanem politikai és stratégiai vitája van a DK-elnökkel.

Május 31-június 1.

– Botka László brüsszeli tárgyalásait követően a határszakaszon épült kerítéssel kapcsolatban azt mondta: nem tudja elképzelni, hogy Európa közepén a világ végezetéig drótkerítés húzódjon. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal le kellene bontani, de szeretné, ha azt minél hamarabb el lehetne távolítani.

Június 20.

– Miután Botka László vezetésével megalakult az MSZP-t a választások alatt irányító országos választási bizottság, a párt elállt attól, hogy módosító javaslatot nyújtson be a Fidesz által kezdeményezett plakáttörvényhez. Egy nappal korábban

Tóth Bertalan

szocialista frakcióvezető még azt mondta, hogy javaslatcsomagot nyújtanak be a tervezethez.

Július 27.

– Botka László a 168 órának adott interjúban közölte: nem tűri pártjában az árulást és a Fidesszel való kollaborációt. A párt álláspontjával ellentétesnek minősítette Molnár Zsolt elnökségi tag véleményét a párt választási irányvonaláról. Azt mondta, ha nem jön össze a választási szövetség a baloldali ellenzéki pártokkal, akkor sem lép vissza. Július 31-én Botka és Molnár Szegeden zárt ajtók mögött egyeztettek és megállapodtak, hogy lezárták kettőjük konfliktusát.

Szeptember 25.

– Botka László bejelentette, hogy az MSZP „nagyvonalú” ajánlattal fordul „a demokratikus ellenzéki pártokhoz” a listás választási helyek elosztása érdekében. Az MSZP a listás helyek felét ajánlotta fel az LMP-nek, a DK-nak, a Momentumnak, az Együttnek, a Magyar Liberális Pártnak és a Párbeszédnek. Szerinte a koordinált választási indulás nem vezethet győzelemre, ennek feltétele a közös országos lista és a közös jelöltek az egyéni választókerületekben.

Szeptember 26.

– Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV-nek azt mondta: 2016 november környékén megállapodás született, amely szerint ő lesz az MSZP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje és tárgyalt is az együttműködésről. Állítása szerint ezután „aktivizálódott” Botka, akinek politikája véleménye szerint rosszat tett az összefogásnak. Kijelentésére az MSZP úgy reagált, hogy Lattmann Tamás soha nem volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Másnap Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az ATV-nek azt mondta, hogy Molnár Gyula MSZP-elnök tudott Lattmann Tamás jelölti kiválasztásáról.

Szeptember 26.

– A Századvég ismertette felmérést az M1 aktuális csatornán, eszerint Botka László támogatottsága 17 százalék.

Szeptember 27.

– A Medián a hvg.hu portálon közzétette felmérése eredményeit, amely szerint huszonöt éves mélyponton van az MSZP támogatottsága a biztos szavazók körében: nem éri el a 10 százalékot, hanem 9 százalékon áll, a teljes népesség körében pedig 7 százalékon.

Szeptember 30.

– A DK tudatta, hogy koordinált egyéni jelöltállítást javasol ellenzéki együttműködésnek, és önálló listát állít a jövő évi választásra. Az LMP-kongresszusa ugyanaznap miniszterelnök-jelöltté választotta Szél Bernadettet.