Maróth Miklós: az iszlám kockázatként tekint a többi vallásra

Az iszlám törzsi vallás, tagjai egy 7. század eleji törzsi szokásrendszert követnek, és kockázatként tekintenek a többi vallásra - mondta Maróth Miklós orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerda este Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásában.

Maróth Miklós

kiemelte: a Mekkából Medinába menekülő Mohamed vallási közösségét törzsi alapon szervezte meg. Ilyen törzsi alapú törvény az iszlámban az egymás iránti végtelen szolidaritás vagy az idegenekkel való szövetkezés tilalma a törzs tagjaival szemben. Egy ilyen közösségben a más vallásúak idegen testnek bizonyulnak, és biztonsági kockázatot jelentenek - tette hozzá a Széchenyi-díjas tudós. A kutató beszélt arról, hogy mivel a muzulmánoknak kötelességük Mohamed utánzása, az iszlám egész történelme alatt hasonlóan viselkedett a más vallásúakkal, mint Mohamed. A meghódított keresztény területeken a muszlimok rátelepedtek a keresztényekre, akiknek adózniuk is kellett, amiért nem követik az igaz hitet. Valahányszor pedig "fölfordulás támadt a világban", a muszlimok mindig hazamentek, és jókora vérengzést rendeztek valamelyik keresztény közösségben. Mivel azonban a keresztényeket be tudták építeni saját társadalmukba, magukról azt az önképet alakították ki, hogy toleránsak. Ez a kettősség - toleráns énkép és keresztényüldözés - mindvégig benne van az iszlám történetében, és szép lassan a keresztény közösségek felszámolásához vezet - jelentette ki. A keleti keresztényekről szólva Maróth Miklós úgy fogalmazott: ha nem a római katolikus egyházhoz tartoznak, "hajlamosak vagyunk ezekre a keresztény közösségekre mint eretnekekre tekinteni, és levenni róluk a kezünket". De ezek az emberek megőriztek olyan gondolkodást, mentalitást a kereszténységből, amelyik a "mi kereszténységünkre is jellemző volt a korai korszakban a Római Birodalomban. Ekkor a keresztények közössége szeretetközösség, szolidaritási közösség volt" - fogalmazott. A tudós példaként említette, hogy ha egy római katona fogságba esett a barbárokkal folytatott háborúban, akkor rabszolga lett, a római állam pedig nem törődött többé vele. Ezzel szemben a keresztények utánamentek a keresztény hadifoglyoknak és kiváltották őket. Hozzátette: egyetlen más vallás sem törődött híveinek evilági jólétével, csak a kereszténység. Ez az európai kereszténységben megváltozott, a kereszténységből feudális egyház lett. A keleti keresztény közösség azonban megőrizte a kereszténység kezdeti vonásait. A közel-kelet keresztényekben nem az eretneket kellene látni, hanem a "lelkünkbe kellene nézni", szolidaritást mutatni velük és példát venni róluk - mondta Maróth Miklós.

Fülöp Attila

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: a közel-keleti keresztények tragédiája és Európa keresztény önfeladása között hiba lenne nem észrevenni az összefüggést. A helyettes államtitkár

Szent II. János Pál

szavait idézte, aki 1991-es magyarországi látogatásakor azt mondta: ".azoknak az ideológiáknak az összeomlása, amelyekkel néhány európai kormány az evangéliumot próbálta helyettesíteni, légüres teret teremtett". Ez a légüres tér ma még inkább érezhető, maguk az európaiak idézik elő azzal, hogy feladják saját kultúrájukat, identitásukat. A légüressé vált teret azonban idővel mindig betölti valami más - mondta. Az előadás előtt levetítették

Jordan Allott

Our Last Stand című dokumentumfilmjét azokról a Mezopotámia területén élő keresztényekről, akik az állandó üldözés ellenére sem hagyják el szülőföldjüket.