Lázár: az Európai Bíróság döntése Brüsszelt próbálja helyzetbe hozni (FRISSÍTVE)

A kvótaperben született európai bírósági döntés Brüsszelt próbálja helyzetbe hozni a tagállamokkal szemben - jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Európai Bíróság előző nap elutasította a magyar és a szlovák keresetet a kvótaperben.

A miniszter szerint a bírósági ítélet azt üzeni: Brüsszelben eldönthetik azt, hogy Magyarországon ki éljen. A magyar kormány azonban a függetlenség legfontosabb kérdésének tartja, hogy a magyarok dönthessék el, ki tartózkodhat az országban - mondta, hozzátéve: "ha erről lemondunk, akkor az önállóságunk fontos szeletéről mondunk le".

Lázár János

közölte: a kormány minden jogi eszközt igénybe fog venni azért, hogy az ország függetlenségét megőrizze, ugyanis erre kapott mandátumot a választóktól. A Miniszterelnökség vezetője arról is beszélt: a kormány - más tagállamoktól eltérően - egyenesen fogalmazott, "nem sunnyogott", hiszen már a kvótaügy elején kijelentette, hogy a magyarok joga dönteni arról, kik élhetnek itt. Az unió tagországai a "brüsszeli diktátumban", a kvótadöntésben előírt összes befogadandó ember 27 százalékát fogadták be eddig, a határidő pedig néhány nap múlva, szeptember 26-án lejár - hívta fel a figyelmet a politikus, úgy értékelve, hogy míg Magyarországra az Európai Bíróság diktátumot alkalmaz, addig más, a kvótaelőírást szintén nem teljesítő tagállamok semmilyen szankcióban nem részesülnek. E miatt a kettős mérce miatt szerinte a kvótát nem lehet komolyan venni, "az egész egy komédia", aminek semmi köze a szolidaritáshoz, csupán arról szól, hogy Brüsszel diktálhat a tagországoknak. Megjegyezte, Németország is a kvóta kevesebb mint 28 százalékát teljesítette, így "nagyobb szerénységre és visszafogottságra" intette a német bírálókat. A tárcavezető kérdésre kitért a kvótaügyben Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásra is, jelezve, hogy megegyezés hiányában az is az Európai Bíróságra kerülhet majd, a kormány ugyanis pedig fellebbezési jogával élni fog. Ott majd biztosan felmerül az a kérdés is, hogy más tagországok miért nem hajtották végre a kvótadöntést - tette hozzá. "Amíg tudunk, harcolunk" - jelentette ki. Lázár János arról is tájékoztatott: szeptember 18-20. között Magyarországra látogat az Európai Parlament

Ingeborg Grassle

német néppárti képviselő vezette költségvetési ellenőrzési bizottságának küldöttsége, hogy néhány, uniós pénzből létrejött beruházást megtekintsen. A Miniszterelnökség vezetője szerint az ellenőrzési program döntő mértékben Orbán Viktor személyéről szól, ugyanis a delegáció az ellenzéki sajtó által a kormányfőhöz kötött projekteket - például a felcsúti kisvasutat - akar megszemlélni, aminek természetesen nincs akadálya, de lennének fontosabb áttekintendő ügyek is. Azt is mondta, szerinte nincs esély az elfogulatlan vizsgálatra, Ingeborg Grassle ugyanis egyebek mellett olyan Facebook-bejegyzést tett, hogy

Orbán Viktor

az idegeire megy. Egy politikai kampány kisstílű részének nevezte, hogy éppen a felcsúti kisvasutat vizsgálják majd, ennek pedig szerinte az az oka, hogy a miniszterelnök ott él; ez - mondta - politikai diszkrimináció. A felcsúti kisvasútról adott tájékoztatásában kifejtette: 2016 júniusának közepétől egy év alatt 40 019 jegyet értékesítettek, a jegyárbevétel 17,2 millió forint volt, ami azt jelentette, hogy teljesültek a vállalások.

Nem kapcsolhatók a bevándorlás ügyéhez a kohéziós alapok

A magyar kormány nem tud azonosulni azzal, hogy a bevándorlás ügyébe az Európai Bizottság "belekavarja" a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló kohéziós alapok sorsát - közölte a miniszter. Lázár János ezt

Jean-Claude Juncker

levelével kapcsolatban jelentette ki, amelyet arra válaszul küldött az Európai Bizottság elnöke, hogy a magyar kormány az unió hozzájárulását kérte a schengeni határok védelmét célzó 270 milliárd forintos költségeihez. Leszögezte: a kabinet kész a tárgyalásra, várja a bizottság javaslatát. Az unió szerinte mindent elkövet az illegális bevándorlók jogainak védelmében, a határvédelem érdekében azonban nem tesz semmit. A bizottságnak nemcsak a bevándorlással kapcsolatos kötelezettségek betartását kellene felügyelnie, hanem az unió állampolgárainak biztonságát is figyelembe kellene vennie - mondta a miniszter. A kohéziós alapokról szólva kijelentette: az érintett országok a pénzt csak részben kapták, és annak jó része visszakerül a kibocsátó tagállamba. Példaként az unió egyik biztosának kijelentését hozta, amely szerint az ide küldött forrás 80 százaléka kerül vissza Németországba. Ennek a pénznek a bevándorlás ügyéhez nincs köze - szögezte le. A miniszter kérdést kapott Hadházy Ákos, az LMP társelnökének felvetésével kapcsolatban, amely szerint egy a koraszülöttek családjait segítő alapítvány, amelyben Lázár János felesége is kuratóriumi tag, uniós forrásból jutott 1,2 milliárd forinthoz, amelyet az ellenzéki képviselő szerint vitathatóan használnak fel. Lázár János válaszában - utalva az ellenzéki sajtótájékoztató címére - a fő kérdésnek nevezte: mi köze van mindehhez Farkas Flóriánhoz? Szerinte ennek "cigányozás íze van", és mindezt összefüggésbe hozta azzal, hogy Ron Werber kampánytanácsadó megjelent az LMP-nél. Kifejtette: az alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatán jutott a forráshoz, amelyből eddig mindössze 21 millió forintot költött el, emiatt hülyeségnek nevezte Hadházy Ákos állítását. Úgy folytatta: releváns kérdésnek tartja, hogy összeférhetetlenséget vet-e fel felesége szerepvállalása, de szerinte ennyi erővel Hódmezővásárhelyen senki se nyerhetne pályázaton, mert ő ott lakik. A miniszter az üggyel kapcsolatban mind a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát felajánlotta, mind azt felvetette, hogy felesége akár távozik is az alapítványból. Közölte azt is: az alapítvány felajánlotta az LMP politikusának, hogy fogadják és személyesen válaszolnak a kérdéseire. A miniszterelnök dönti el, hogy ki legyen a kormány tagja - válaszolta arra a kérdésre, támogatná-e Kósa Lajos miniszterré kinevezését. Eddigi teljesítménye alapján szerinte Kósa Lajos alkalmas arra, hogy kormányzati feladatot kapjon akár most, akár a későbbiekben - tette hozzá. Angela Merkel Orbán Viktort bíráló kijelentéseire azt mondta: Magyarország nem kíván részese lenni a német választási hadműveletnek. Németország Magyarország számára stratégiai szövetséges gazdasági és politikai érdelemben is, a Fidesz, valamint Magyarország is abban érdekelt, hogy Merkel toronymagasan nyerje meg a választásokat - tette hozzá. Nehezebb időszak következik Románia és Magyarország partneri viszonyában - jelentette ki a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban, emlékeztetve: Magyarország kénytelen visszavonni korábbi ígéretét Románia OECD tagságának támogatására az ügy rendezéséig. A kijevi parlament magyar nyelvhasználatot is ellehetetlenítő oktatási törvényével kapcsolatban azt mondta: politikai offenzíva, támadás zajlik a magyar kisebbségi lét ellehetetlenítésére, amelyet a magyar kormány felháborítónak tart. A miniszter kérdésre az állami cégeknél korábban jelzett leépítésekről azt mondta: fél évvel a választások előtt a kormány már nem kezdhet nagy arányú szerkezetátalakításokba, például a közlekedési ágazatban. "Óriási kormányszidást rendezett a szegedi hitközség és a Mazsihisz

Botka László

polgármester úrral közösen", egy "pró Botka László politikai rendezvényt szervezett a hitközség" a Szegeden felújított zsinagóga átadásakor - fogalmazott, kérdésre. válaszolva, hozzátéve: járt Szegednek a homlokzat felújítása, a kormány ezért nem várt köszönetet. Az euró bevezetése érdekében kezdeményezett népszavazásról a tárcavezető kérdésre úgy foglalt állást: nincs szükség referendumra a témában, mert az unió alapszerződése világosan fogalmaz ügyben. A várható Tesco-sztrájkról azt közölte: álláspontja szerint a Tesco-szakszervezeteknek és a dolgozóknak sok kérdésben igazuk van a munkaadóval szemben. Ha rajta múlna - mondta -, az úgynevezett kiskereskedelmi csomag "újabb fázisba" lépne, de nem hiszi, hogy törvényjavaslat lesz belőle, mert nincs meg hozzá a szükséges többség a Fidesz-frakcióban, illetve a kormányzatban. Arra a kérdésre, hogy

Rogán Antal

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint ősszel zavargásokat gerjeszthet Magyarországon a Soros-hálózat, Lázár János úgy reagált: több ország köszönhet Soros Györgynek államcsődöt, zavargásba torkolló tüntetéshullámot. Hozzáfűzte, reméli, Magyarországon ez nem fog megtörténi. Ismét Kormányinfón tájékoztatott

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter és

Kovács Zoltán

kormányszóvivő a parlamentben. A

Blogstar.hu

jóvoltából a sajtótájékoztatót élőben közvetítettük!