Merkel pártszövetsége kapta a legtöbb szavazatot (FRISSÍTVE)

Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymértékben csökkent, és a koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mélypontra süllyedt, a Bundestag harmadik számú ereje pedig az újonc AfD - mutatták ki az urnazárás utáni első eredménybecslések. Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Merkel győzelméhez.

Az ARD és a ZDF országos köztelevíziók megbízásából a részeredmények alapján készített becslések szerint a CDU/CSU a szavazatok 32,7-33,3 százalékát gyűjtötte össze, szemben a négy évvel ezelőtti 41,5 százalékkal. Horst Seehofer csak Bajorországban induló pártja, a CSU a Bayerische Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati televízió adatai szerint a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye. Az SPD 20,2-20,8 százalékkal végzett a második helyen, a 2013-ban szerzett 25,7 százalék után. Eddigi leggyengébb eredménye a 2009-es 23 százalék volt. Az uranzárás utáni első nyilatkozatában Manuela Schwesig elnökhelyettes bejelentette, hogy a szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak. A Bundestag-frakció eddigi vezetőjével Thomas Oppermann-nal közösen adott sajtónyilatkozatban mindketten hangsúlyozták, hogy továbbra is

Martin Schulz

pártelnöknek kell vezetnie a pártot. "Együtt győzünk, együtt veszítünk" - hangoztatta Oppermann. Az exit pollok alapján a kisebb pártok mind erősödtek, és az új Bundestagban az eddigi öt helyett hét párt szerez képvsieletet. Az eddigi ellenzéki pártok közül a Zöldek szerepeltek jobban, támogatottságuk a 2013-ban szerzett 8,4 százalékról 9,2-9,4 százalékra emelkedett. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a négy évvel ezelőtti 8,6 százalék után a szavazatok 8,9 százalékát gyűjtötte össze. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 13,2-13,4 százalékos eredménnyel debütál a szövetségi parlamentben. Alexander Gauland, a párt kampányát vezető egyik úgynevezett csúcsjelölt azt mondta, hogy Bundestag-pártként "hajtóvadászatot" indítanak Angela Merkel ellen, és "vissza fogják szerezni az országot" a németeknek. A 2013-ban kiesett piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,1-10,5 százalékkal jut vissza a Bundestagba.

Seehofer: súlyos csalódás a Bundestag-választás eredménye

Súlyos csalódásnak nevezte a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás eredményét Horst Seehofer bajor kormányfő, az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke.

Horst Seehofer

pártja müncheni központjában az urnazárás után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a CDU/CSU pártszövetség mindkét tagja jobb eredményre számított. Azzal kapcsolatban, hogy a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) harmadik erőként debütál a Bundestagban, azt mondta, hogy "támadási felület nyílt" a pártszövetségtől jobbra. Ezt a felületet kemény küzdelemmel, határozott állásfoglalásokkal kell bezárni - mondta. Az első részeredmények szerint a CDU/CSU a szavazatok 32,7-33,3 százalékát gyűjtötte össze, szemben a négy évvel ezelőtti 41,5 százalékkal. A csak Bajorországban induló CSU a Bayerische Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati televízió adatai szerint a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye.

Merkel jobb eredményre számított

Elérte stratégiai célját a CDU/CSU jobbközép pártszövetség a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - mondta Angela Merkel kancellár, a pártszövetség vezetője az urnazárás utáni első nyilatkozatában. Hangsúlyozta, hogy a pártszövetségben ugyan mindenki jobb eredményre számított, de egy igen nehéz kormányzati ciklus után mégis a CDU/CSU szerezte messze a legtöbb szavazatot, megkapta a felhatalmazást a választóktól a kormányalakításra, és nélküle nem lehet kormányt alakítani. Kiemelte: 12 év kormányzás után "minden, csak nem magától értetődő", hogy egy párt a legerősebb erő marad. Hangsúlyozta, hogy alaposan elemzik majd a választási eredményt, és mindent megtesznek majd azért, hogy visszanyerjék a pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz átállt választókat. Ezt az AfD-szavazók aggodalmainak, félelmeinek komolyan vételével, és mindenekelőtt "jó kormányzati munkával" akarják elérni - mondta. A CDU/CSU az első eredménybecslések szerint története legrosszabb eredményét érte el, a szavaztok 33,1-33,2 százalékát érte el. Eddigi leggyengébb eredménye a 2009-es 33,8 százalék. Az Angela Merkel vezette CDU csak Bajorországban induló testvérpártja, a CSU a Bayerische Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati televízió adatai szerint a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye. Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök a CSU müncheni eredményváró rendezvényén elmondta: a választási eredmény "súlyos csalódás". Az AfD-re utalva hozzátette: "támadási felület nyílt" a CDU/CSU-tól jobbra. Ezt a felületet kemény küzdelemmel, határozott állásfoglalásokkal kell bezárni - hangsúlyozta. Az AfD az első párt, amely a CDU/CSU-tól jobbra elhelyezkedve tartósan országos tényezővé vált a német belpolitikában. Az eredménybecslések szerint 13,2 százalékos eredménnyel debütál a Bundestagban.

Az AfD parlamenti viszgálóbizottságot kezdeményez Merkel menekültpolitikája miatt

Az Alternatíva Németországnak (AfD) a szövetségi parlament (Bundestag) pártjaként vizsgálóbizottság felállítását kezdeményei Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt - jelentette be a vasárnapi Bundestag-választás után az újonc párt egyik vezetője.

Alice Weidel

, az AfD kampányát vezető egyik úgynevezett csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Bundestag feladata a kormány ellenőrzése. Ezért az AfD vizsgálóbizottságot kezdeményez, amely "nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek (Angela Merkelnek) a jogsértéseivel" - mondta a politikus. Az Angela Merkel vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD másik csúcsjelöltje, Alexander Gauland azt mondta, hogy pártja "hajtóvadászatot" indítanak Angela Merkel kancellár ellen, és "vissza fogják szerezni az országot". Az AfD az első eredménybecslések szerint 13,2 százalékos eredménnyel debütál a Bundestagban. Az előző Bundestag-választás évében, 2013-ban alapított párt akkor még 0,3 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől. Az AfD az első párt, amely az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU pártszövetségtől jobbra elhelyezkedve tartósan országos tényezővé vált a német belpolitikában. Alice Weidel a párt berlini eredményváró rendezvényén arról is beszélt, hogy az AfD-s képviselőknek "alázattal" kell dolgozniuk. Konstruktív ellenzéki szerepet betöltve küzdeniük kell azért, hogy "a jognak és a rendnek újra legyen esélye ebben az országban". A párt egyik társelnöke, Frauke Petry a Mitteldeutsche Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak azt mondta, az AfD-nek ugyanazokat az ügyeket kell képviselnie a Bundestagban, amelyekkel parlamenten kívüli ellenzéki pártként foglalkozott, de gondoskodnia kell arról, hogy elképzeléseit el tudja fogadni a lakosság többsége. A legfőbb cél az, hogy a párt kormányra kerüljön, esetleg egy koalíció kisebbik tagjaként, "de jobb lenne, ha vezető erőként" - mondta. Az AfD megjelenését jobboldalon és baloldalon is éles hangú nyilatkozatokkal kommentálták a vetélytársak. A CDU elnöke, Angela Merkel elmondta, alaposan elemzik majd a választási eredményt és vissza akarják nyerni az AfD-hez átpártolt szavazóikat az "aggodalmaik és félelmeik" komolyan vételével, és "mindenekelőtt jó kormányzati munkával". A testvérpárt CSU elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök kiemelte: a CDU/CSU jobb oldalán "támadási felület" keletkezett, amelyet kemény küzdelemmel, határozott állásfoglalásokkal kell bezárni. A CDU/CSU eddigi koalíciós társa, a szociáldemokraták (SPD) elnöke, Martin Schulz az urnazárás után tett nyilatkozatában AfD-t szélsőjobboldali pártnak, megjelenését a Bundestagban pedig fordulópontnak nevezte, és hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták "a demokrácia bástyájaként" állnak majd szemben vele. A távozó kormány SPD-s igazságügyi minisztere, Heiko Maas a Facebookon azt írta, az AfD megjelenése a német demokrácia "legnagyobb érettségi vizsgája az újraegyesítés óta". Hozzátette: fel kell lépni mindazokkal szemben, aki "szélsőjobboldali provokációra" akarja felhasználni a Bundestagot. A németországi zsidó közösség legnagyobb társadalmi szervezete, a németországi zsidók központi tanácsa (ZJD) közleményt adott ki, amely szerint az AfD megjelenése a Bundestagban a szövetségi parlament előtt álló "legnagyobb kihívás" a második világháború utáni első szabad választás, 1949 óta, mert most először jutott be olyan párt, amely "szélsőjobboldali eszméket tűr meg soraiban és kisebbségek ellen uszít". Hozzátették: a "demokratikus erőknek" meg kell mutatniuk az AfD "valódi arcát", és le kell leplezniük, hogy politikáját "üres, populista ígéretek" jelentik.

Martin Schulz: Merkel "botrányos" választási kampányt folytatott

Botrányosnak nevezte Angela Merkel német kancellár választási kampányát Martin Schulz szociáldemokrata (SPD) pártelnök a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után a törvényhozásba bejutott pártok vezetőnek televíziós fórumán. Hangsúlyozta: Merkel - az eddigi koalíciós társ, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője - "rendszerszerűen megtagadta" a vitát a "demokratikus baloldal és a demokratikus jobboldal" között, és ezzel "vákuum" keletkezett, amelybe benyomult az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. A CDU/CSU-nak nagy felelőssége van az AfD megjelenésében, és támogatottságának visszaesése "megérdemelt vereség" - mondta Martin Schulz. Az SPD feladata most az, hogy ellenzékben "stabilizálja a demokráciát", és "erős bástyát" alkosson a "demokrácia ellenségeivel", az AfD-vel szemben - tette hozzá.

Orbán Viktor gratulált Angela Merkelnek

A miniszterelnök vasárnap a legnagyobb közösségi oldalon gratulált Angela Merkel kancellárnak újraválasztása alkalmából. Azt írta a Facebookon magyarul és németül, hogy "Budapest gratulál". Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymértékben csökkent, és a koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mélypontra süllyedt, a Bundestag harmadik számú ereje pedig a parlamentbe újonnan bekerülő AfD - mutatták ki az urnazárás utáni első eredménybecslések.

AfD-társelnök: a jól integrált "migrációs hátterű" emberek Németországhoz tartoznak

Az Alternatíva Németországnak (AfD) nem idegenellenes és szélsőjobboldali, és azt vallja, hogy a jól integrált "migrációs hátterű" emberek Németországhoz tartoznak - jelentette ki a párt egyik társelnöke a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után a törvényhozásba bejutott pártok vezetőnek televíziós fórumán. Jörg Meuthen aláhúzta: sok kiválóan beilleszkedett, dolgozó ember él az országban bevándorló háttérel, éppen "ezek a migránsok" támogatják leginkább az AfD-t, mert megdöbbennek mindattól, ami Németországgal történik. Mint mondta, az illegális migráció "nemzetünk fokozatos felszámolásához" vezet, és a nagyvárosok központjaiban "alig látni németeket". Angela Merkel kancellár megjegyezte: ő nem tudja megkülönböztetni az utcán, hogy ki az, aki migrációs hátterű német állampolgár, és ki az, aki migrációs hátterű nem német állampolgár, az pedig, hogy az AfD egyik vezetője szerint "el kell takarítani Anatóliába" a társadalmi integrációért felelős, Németországban született török származású államminisztert, jelzi, hogy azért "vannak problémák" a Bundestagb újonnan bejutott pártnál.

Tajani: Németország elkötelezett az európai elképzelés mellett

Németország továbbra is elkötelezett az európai projekt mellett - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke vasárnap. Tajani Twitter-üzenetében gratulált Angela Merkel kancellárnak a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson elért eredményéhez és kijelentette: "dolgozzunk együtt Európa megreformálása érdekében". Manfred Weber EP-képviselő, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője üzenetében hangsúlyozta, hogy Angela Merkel a stabilitást és a sikert képviseli. A német szavazók világos mandátumot adtak a CDU/CSU pártszövetségnek a kormányzáshoz - húzta alá. Kiemelte, Merkellel Németország továbbra is erős és megbízható szövetséges lesz Európában, amely a folytonosságot jelenti. A német politikus ezek mellett csalódását fejezte ki a pártszövetség támogatottságának jelentős csökkenése miatt. Több vitára és megbeszélésre van szükség a jövő illetően - tette hozzá. Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke telefonon gratulált Angela Merkelnek választási győzelméhez - közölte Tusk szóvivője. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) alkotta jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymértékben csökkent, és a koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mélypontra süllyedt, a Bundestag harmadik számú ereje pedig a törvényhozásba újonnan bejutott AfD - mutatták ki a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll). Az ARD és a ZDF országos köztelevíziók megbízásából végzett felmérések szerint a CDU/CSU a szavazatok 33,1-33,2 százalékát kapta, szemben a négy évvel ezelőtti 41,5 százalékkal. Eddigi leggyengébb eredménye a 2009-es 33,8 százalék volt. Az SPD 20-21 százalékkal végzett a második helyen, a 2013-ban szerzett 25,7 százalék után. Eddigi leggyengébb eredménye a 2009-es 23 százalék volt. Manuela Schwesig elnökhelyettes bejelentette, hogy a szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak. Az exit pollok szerint a Zöldek a szavazatok 9,2-9,4 százalékát szerezhették meg, támogatottságuk 2013-ban még csak 8,4 százalék volt. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 13,2 százalékos eredménnyel debütál a szövetségi parlamentben, amelybe 10,1-10,5 százalékkal visszajutott a 2013-ban kiesett jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is.

Merkel: nem lehet kizárni egy újabb nagykoalíciót

Nem lehet kizárni, hogy a következő ciklusban ismét nagykoalíció vezeti majd Németországot - jelezte Angela Merkel kancellár a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után a törvényhozásba bejutott pártok vezetőinek televíziós fórumán. A CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője az országos köztelevíziókban (ARD, ZDF) közvetített fórumon hangsúlyozta: matematikailag két koalíció lehetséges, a CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek összefogása, vagy a szociáldemokratákkal (SPD) 2013-ban kezdett kormányzás folytatása, mivel ahhoz is biztosított lenne a többség az új Bundestagban. A számok azt mutatják, hogy "nincs leváltott nagykoalíció". Hozzátette: tudomásul veszi, hogy Martin Schulz SPD-elnök szerint pártjának ellenzékbe kell vonulnia, de ezt a kérdést "holnap újra meg lehet beszélni". Kiemelte, hogy a mostani "viharos időkben" minden pártnak felelősen kell politizálnia. Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni kisebbségi kormányt, azt mondta: Németországnak stabil kormányra van szüksége. Martin Schulz SPD-elnök botrányosnak nevezte Angela Merkel választási kampányát, mint mondta, a kancellár "rendszerszerűen megtagadta" a vitát a "demokratikus baloldal és a demokratikus jobboldal" között, és ezzel "vákuum" keletkezett, amelybe benyomult az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. A CDU/CSU-nak nagy felelőssége van az AfD megjelenésében, és támogatottságának visszaesése "megérdemelt vereség" - mondta Martin Schulz. Az SPD feladata most az, hogy ellenzékben "stabilizálja a demokráciát", és "erős bástyát" alkosson a "demokrácia ellenségeivel", az AfD-vel szemben - tette hozzá. Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke kijelentette, hogy pártja nem idegenellenes és szélsőjobboldali. Nem is tűrnének el idegenellenes vagy rasszista álláspontokat a Bundestag-frakcióban, de - mint mondta - "nincs is ilyen nálunk". Az AfD azt vallja, hogy a jól integrált "migrációs hátterű" emberek Németországhoz tartoznak, sok kiválóan beilleszkedett, dolgozó ember él az országban bevándorló háttérrel, és éppen "ezek a migránsok" támogatják leginkább az AfD-t, mert megdöbbennek mindattól, ami Németországgal történik - fejtette ki a társelnök. Mint mondta, az illegális migráció "nemzetünk fokozatos felszámolásához" vezet, és a nagyvárosok központjában "alig látni németeket". Angela Merkel kancellár megjegyezte: ő nem tudja megkülönböztetni az utcán, hogy ki az, aki migrációs hátterű német állampolgár, és ki az, aki migrációs hátterű nem német állampolgár. Az pedig, hogy az AfD egyik vezetője szerint "el kell takarítani Anatóliába" a társadalmi integrációért felelős, Németországban született török származású államminisztert, jelzi, hogy azért "vannak problémák" a Bundestagba újonnan bejutott pártnál. Az államminiszterről tett kijelentések "mindent elmondanak" az AfD-ről - mondta Merkel. Jörg Meuthen arról is beszélt, hogy szigorú ellenzéke lesznek a következő kormánynak, és parlamenti vizsgálóbizottsággal akarják feltárni a menekültpolitikában és az euróövezeti válság kezelésében elkövetett "jogsértéseket". Erről a kancellár azt mondta, hogy nem futamodik meg semmilyen vizsgálóbizottság elől. A műsorvezetők Magyarországra vonatkozó kérdéseire Jörg Meuthen kijelentette, hogy egy uniós tagországot sem szabad arra kötelezni, hogy több menekültet fogadjon be, mint amennyit akar. Az AfD az erős nemzetállamokból álló EU, a "szülőföldek Európája" elképzelés híve. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek kampányának egyik vezetője azt mondta, nem kizárni kell Magyarországot az EU-ból, hanem gondoskodni kell arról, hogy betartsa a szabályokat. A többi között hozzátette, hogy támogatni kell a demokratikus, EU-párti ellenzéket. Martin Schulz hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a kvótaperrel tanúsított magatartással "megkérdőjelezi az európai jogközösséget". Joachim Herrmann, a bajor CSU kampányának vezetője hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a műsor fele az AfD-ről szól. Mint mondta, a közszolgálati televíziókat súlyos felelősség terheli, mert nem a helyén kezelték, hanem folyton napirenden tartották és ezzel "felfújták" a pártot. Hangoztatta, hogy az AfD helyett a Németország előtt álló kihívásokkal kellene foglalkozni. A liberális FDP elnöke, Christian Lindner kiemelte, hogy nem szabad mindig felülni az AfD "provokációinak" a Bundestagban, hanem szakmai munkát kell végezni. A Zöldek és az FDP részéről egyaránt jelezték, hogy hajlandóak tárgyalni a kormányzati együttműködés lehetőségéről a CDU/CSU-val, de csak akkor lehet szó közös kormányról, ha fő célkitűzéseiket megvalósíthatják. Christian Lindner aláhúzta: ezek közé tartozik egy kanadai mintájú bevándorlási törvény megalkotása, amelyen a liberálisok már akkor is dolgoztak, amikor az AfD még gondolatban sem létezett. A többi között hozzátette: az FDP elutasítja Emmanuel Macron francia elnök azon tervét, hogy az összesített hazai össztermék (GDP) több százalékából - azaz több száz milliárd euróból - álló közös költségvetése legyen az euróövezetnek, ha mindennek csak az a célja, hogy a németek befizetéseiből támogassák a francia állam fogyasztását, vagy Olaszországban Silvio Berlusconi volt kormányfő gazdaságpolitikai hibáinak kijavítását.