Novák Katalin: nem női kvótákra van szükség

Az állam családbarát voltának az élet minden területén meg kell jelennie, érezhetővé kell válnia - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért, valamint nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a nagykövetasszonyok klubjának a misszióvezetői értekezlet keretében tartott szerdai budapesti rendezvényén.

"Mi, a közigazgatás oldaláról lehetünk példamutatóak, lehetünk élenjáróak, és mondhatjuk azt, hogy magunkon kell kezdenünk a családbarát munkaerőpiac kialakítását, magunkon kell kezdenünk, hogyan tegyük rugalmasabbá a munkaerőpiacot" - fogalmazott

Novák Katalin

. Mint mondta, olyan minősítési rendszer kialakításán dolgoznak, amelyben az érintettek véleményezhetik egy intézmény családbarát voltát. Példaként említette, hogy a Magyarországon ma még kevéssé elterjedt részmunkaidővel vagy távmunkával, rugalmas foglalkoztatással enyhíthetnek a munkaerőhiányon. Megjegyezte, ha nem is nagy a női nagykövetek tíz százalék körüli aránya, de "erős és gazdag csapatot" jelentenek. A nők vállát nagyobb teher nyomja a kisgyermekeikről vagy az idős szülőkről való gondoskodásban - fűzte hozzá. Novák Katalin annak a véleményének adott hangot, hogy nem női kvótákra van szükség, hanem olyan keretekre, amelyeknek köszönhetően megteremtődik a szerinte is fontos esélyegyenlőség. Az államtitkár elmondta azt is: a jövő évtől kiterjesztik a családtámogatási rendszer két elemét, az anyasági segélyt és a babakötvényt minden magyar gyermekre, bárhol szülessen is a világon.

Király Nóra

, a Női Önkormányzati Képviselők Klubja vezetője és a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) alapítója beszédében azt emelte ki: országhatáron belül és kívül is szervezik egyesületüket, mert noha a kormányzat sokat tett az utóbbi hét évben a negatív demográfiai trendek megfordításáért, ezt a célt csak összefogással lehet elérni.

Bíró Rozália

, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség női tagozatának elnöke arról beszélt: Romániában jóval kevesebb a női döntéshozó, mint a férfi, 1990-ben alakult pártjukban pedig csak 23 év múltán alakult női tagozat, ugyanakkor az előző ciklushoz képest hétről 14-re nőtt az RMDSZ-es női polgármesterek, egyről négyre a parlamenti képviselők száma.