Kiállítással emlékeznek a reformáció 500. évfordulójára + FOTÓK

Október 10-ig tekinthető meg a jubileumi évforduló alkalmából életre hívott tárlat a József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK). Az emlékek között fellelhető többek között Káldi György és Károlyi Gáspár fordítómunkájának hagyatéka is.

A Budapesti Városvédő Egyesület kiállítását a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára egészítette ki saját könyvtári állományában megtalálható anyagokkal. „A Sola Scriptura – Egyedül a Szentírás címmel készült kiállítással tisztelgünk a reformáció 500. jubileumi évfordulójára, amely egyben a tanév első kiállítása is. A reformáció teológusai öt solájának az egyike, az elsőként említik. A reformátorok meggyőződése volt, hogy a Szentírás alapján a hit által, kegyelemből, egyedül Krisztus közbenjárásával és Isten akaratából üdvözülhetünk. Ehhez elengedhetetlen a Szentírás ismerete, amely anyanyelven ismerhető meg” – emelte ki

Keveházi Katalin

, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója. Elmondta még, hogy

Luther Márton

volt az, aki élen járt a fordításban. A kényszerű wartburgi tartózkodása idején kezdte el fordítani az Újszövetséget úgy, ahogy korábban az előző századokban ez nem történt meg. Luther az eredeti nyelvhez nyúlt vissza, példája alapján ezt tették a reformátor társak is. A 16-17. századtól nagy mennyiségben született nemzeti nyelvű bibliafordítás. A reformációval egy időben felfejlődő nyomdászatnak köszönhetően elterjedt Európában, így az oktatásnak, a nemzeti nyelvnek, a szépirodalmi nyelv kialakulásának alapjait is szolgálta. Elsősorban a könyvtár nyomdászati kincseivel egészítették ki a Budapesti Városvédő Egyesület kiállítását.

Benyik György

, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia elnöke a megnyitón érdekességképpen felidézte, a Károlyi-Biblia a magyar nyelvre nagyobb hatást gyakorolhatott, mint

Káldi György

fordítása, ugyanis előbbi a kora újkorban legalább 8-10 kiadást megélt, később még sokkal többet. A Károlyi-Bibliának a XX. század első felében szinte minden évben megjelent egy-egy új kiadása.

Millisits Máté

művészettörténész, művelődéstörténész, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke ismertette, a kiállításon megtekinthető tíz tabló is, amelyből kilenc még korábban, a Vizsolyi Biblia 425. évfordulójára készült. Ezt egészíti ki a reformáció 500. évfordulójára gyártott tizedik tabló, amely Luther Márton bibliafordítónak állít emléket. Az előbbi kilencet bemutatták már a Kárpát-medencében ötven különböző helyen. Volt kiállítás többek között Vizsolyban is, a Biblia nyomtatásának helyszínén. Millisits Máté elmondta, az elmúlt két évet a „kairosz” görög szóval jellemezné, amely „alkalmas időt” jelent. A művészettörténész ez alatt azt érti, hogy a kiállítás és a közönsége egymásra találhatott, ugyanis a Vizsolyi Bibliát 2015-ben a hungarikumok közé emelték, ez egy apropó volt arra, hogy a világi sajtó és a társadalom nagyobb nyitottságot mutathasson a kiállításra. „A tárlaton megtekinthető a Biblia többek között Károlyi Gáspár, Káldi György és Ravasz László fordításában is. A Szegedi Tudományegyetem néhai tanárának,

Dézsi Lajos

gyűjteményének a könyvtári állományban őrzött hagyatékát is láthatják az érdeklődők. Szegeden gazdag könyvanyagot párosíthattuk a tablókkal” – emelte ki, hozzátéve, igyekeznek minél szélesebb réteget, több korosztályt megszólítani, hiszen a Szentírás egy közös örökségünk, az emberiség öröksége.