Gondot jelent a jótállás betartása a megyében

A jótállás és a szavatosság érvényesülésének betartását is elemezte beszámolójában a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Csongrád Megyei Békéltető Testület (CSMBT). A szervezet szerint a 2016-os és a 2017-es számok alapján beigazolódott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságának feltevése, miszerint a meghibásodott termékek kicserélése, vagy kijavítása túllépi a 15 napos határidőt. Jó hír viszont, hogy a panaszos ügyek többsége a fogyasztók igényeinek megfelelően kerül megoldásra.

Horváth Károly

, a megyei testület elnöke a témakörben készített beszámolójában azt írja, hogy a tavalyi év, és az idei első 5 hónapjának elemzése alapján az esetek mindössze 10 százalékában javították meg a vállalkozások a terméket időben, míg 10-ből 9 esetben 15 napon túl került sor a javításra. A CSMBT szerint erre a jelenleg hatályos „puha jogi szabályozás” is lehetőséget ad. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló, a Nemzetgazdasági Minisztérium által hozott rendelet ugyanis a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a szavatossági, jótállási igény alapján a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Mivel azonban a jogszabály nem tartalmaz pontos határidőt a kijavításra, illetve a kicserélésre vonatkozóan, a cégek csak rendkívül alacsony arányban tartják be az ajánlást. Ezért – a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva a Csongrád Megyei Békéltető Testület mindenképpen a jogszabály szigorítását kezdeményezi – javasolja értékelésében Horváth Károly. A testület vezetője emellett pozitív változásokról is beszámolt: a panaszos ügyek jelentős része – még a korábban lábbeliket érintő panaszok esetében is - ugyanis a fogyasztók igényeinek megfelelően kerül megoldásra. Tehát a vállalkozás felismeri saját érdekét, miszerint az „elégedett vásárló” a jó vásárló, aki egyben a lehetséges visszatérő ügyfél is. A békéltető testület álláspontja szerint a pozitív változások elsősorban a jogszabályi változásoknak a következményei, azaz annak, hogy a vállalkozásoknak kötelező biztosítania az egyezségkötésre meghatalmazott személy jelenlétét a meghallgatáson. A megyében ugyanakkor továbbra is nagy gondot okoznak az egészségügyi felmérés leple alatt eladott termékekkel kapcsolatos fogyasztói panaszok. Ezekben az esetekben a hiszékeny időskorúakat egészségügyi felmérés ürügyén keresik meg és bejelentett üzletben adják el nekik a többnyire hasznavehetetlen „csoda termékeiket” matrac, lézeres kütyüket, amelyek javítani fogják az „általuk” rossznak minősített egészségi állapotukat. Ráadásul igazi orvos az egészségügyinek mondott, de közérzetjavítónak írt vizsgálatban rendszerint nem vesz részt. Egy-egy ilyen ügyletben 250-400.000.-Ft összeget is kihúznak az időskorú fogyasztók zsebéből. Ezekben az ügyekben egyébként több büntető eljárás indult. Emellett jellemző üzleti szédelgéses módszer, hogy nyílászárók „korszerűsítése” címén „felmérést” végeznek az ugyancsak többnyire időskorúak lakásában. Bár távollevők közötti ügyletnek minősülő szerződést kötnek, de a „felmérés” címén jelentős összegeket vesznek át, melyről (apró betűs) írásban is kijelentik, hogy a felmérés díja – mint elvégzett szolgáltatás nem minősül előlegnek - nem jár vissza. A Csongrád Megyei Békéltető Testület álláspontja ezekben az ügyekben egyértelműen az, hogy határidőben történő elállás esetén a vonatkozó jogszabály alapján a felmérési díj is teljes mértékben visszajár.