Közélet

Alapjogokért Központ: ideiglenessége miatt nem kellene végrehajtani a kvótahatározatot

Alapjogokért Központ: ideiglenessége miatt nem kellene végrehajtani a kvótahatározatot

2017. augusztus 29., kedd
Alapjogokért Központ: ideiglenessége miatt nem kellene végrehajtani a kvótahatározatot

Ellentmondásos érvelések láttak napvilágot a kvótahatározat végrehajtásának kötelező érvényét illetően, a fő kérdés, hogy a határozat szeptember 26-án valóban hatályát veszti-e, vagyis ideiglenes döntésnek minősül-e - mondta Szánthó Miklós, Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.

Elmondta: az Európai Bizottság (EB) szerint hiába jár le a kvótahatározatban megállapított kétéves időszak szeptember 26-án, azokon a tagállamokon, amelyek azt nem hajtották végre, számon lehet kérni a határozatot, és végre kell velük hajtatni. Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában viszont azt írta: a kvótahatározat átmeneti hatálya szeptember 26-án automatikusan megszűnik, amiből az következik, hogy utána az nem végrehajtható - ismertette.

Szánthó Miklós

kitért arra: a főtanácsnok állásfoglalása abból a szempontból is érdekes, hogy ezt Magyarország és Szlovákia kvótaperben előadott érvelésének cáfolataként írta. Magyarország és Szlovákia egyik érve ugyanis, hogy nem megfelelő eljárási folyamatban hozták a határozatot. A főtanácsnok szerint azonban mivel ideiglenes a hatálya, nem minősül rendes jogalkotási aktusnak, tehát megfelelő eljárásban hozta meg az Európai Tanács a határozatot. A stratégiai igazgató úgy értékelte: az uniós szervek kelepcébe kerültek. Ugyanis ha a kvótahatározat ideiglenesnek minősül, akkor szeptember 26. után nem kell végrehajtani, "bármit is mondjon a bíróság". Ha az EB véleménye igaz, és mégis végre kell hajtani, akkor nem ideiglenes döntés, tehát nem megfelelő eljárásban hozták meg, és semmissége miatt nem kell végrehajtani - összegzett. A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság szeptember 6-án hirdet ítéletet.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.