Változik az ügyfélfogadás rendje a bíróságon
Minden év július 15-én tartják meg a Bíróságok napját, amely 2008 óta munkaszüneti nap a bírósági dolgozók számára.
A bíróságokon a nyári szabadságok kiadására 2017. július 17-től augusztus 18-ig kerül sor. Ezen időszakban a bíróságok változatlanul fogadják a beadványokat, folyamatosan intézik a halaszthatatlan ügyeket és biztosítják az iratok megtekintését, a másolatok kiadását. A kezelő irodákon azonban módosul az ügyfélfogadási rend az alábbiak szerint: a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék irodáiban (kivéve a Cégbíróságot) július 17-től augusztus 18-ig hétfőtől–csütörtökig 8-10 óráig, pénteken 8-13 óráig tart az ügyfélfogadás, míg a Szegedi Törvényszék Cégbíróságán 2017. év július 17-től augusztus 31-ig, hétfőtől–csütörtökig 9 és 11 óra között van mód az ügyintézésre. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, a Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi Járásbíróságokon az ügyfélfogadás rendje a tárgyalásmentes időszakban is változatlan. Július 17-től augusztus 18-ig kizárólag a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság látja el változatlanul heti egy munkanapon, pénteken a panasznapi teendőket. A fentiekről valamennyi bíróságon kihelyezett hirdetményben is tájékoztatják az ügyfeleket. A Bíróságok Napjával - amelyet minden év július 15-én tartanak - és az ún. törvénykezési szünettel összefüggésben érdemes megemlíteni az alábbiakat. A Bíróságok Napját első alkalommal 2001-ben ünnepelték meg, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulója miatt nyilvánította minden évben július 15-ét a Bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. E törvénycikk a Magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt, hiszen első alkalommal rendezte törvényi szinten a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását. (A törvénycikk 1.§-a szerint: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.”). Kiemelkedő jelentőségű volt a törvénycikk abból a szempontból is, hogy első alkalommal deklarálta a bírói függetlenséget, melynek értelmében a bíró csak a törvénynek, illetve „a törvényerejű szokásoknak” volt alávetve. Ekkor szabályozták első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. E törvénycikk hatálybalépésétől kezdve vált a bíró – a törvényben szigorúan meghatározott eseteket kivéve – elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné. A Bíróságok Napján adja át a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöke a Juhász Andor díjakat bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként. (A díjat az OIT alapította, Juhász Andornak, a Magyar Királyi Kúria elnökének emlékére. E díj az OBH által adományozott legmagasabb szakmai elismerés). A Bíróságok Napját a Bírák jogállásáról szóló törvény 2008-tól nyilvánította a bíróságokon munkaszüneti nappá (hasonlóan június 10-hez, mely az Ügyészségek, vagy július 1-jéhez, mely a Köztisztviselők Napja). A sokak által „törvénykezési szünetnek” nevezett időszakot egészen 2009-ig jogszabály nem szabályozta. A bíróságokon kizárólag az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ajánlása alapján került sor a bírák és igazságügyi alkalmazottak összehangolt szabadságolására. Erre azért volt szükség, hogy a bírósági tárgyalások további résztvevői (ügyészségek, ügyvédek, szakértők és az eljárásokban érintett más személyek) lehetőleg a bírákkal egyidejűleg legyenek távol, így elkerülhetővé válik felesleges tárgyalások tartása amiatt, hogy valamelyik fél, illetve képviselő szabadsága miatt távol van. A bíróságokon a munka valójában ezen időszakokban sem áll meg, bizonyos területeken – például a cégbíróságokon, vagy nyomozási bíráknál – a tevékenység természeténél fogva is, és a szoros határidők miatt a munka folyamatos. Az éppen szabadságon nem lévő bírák is kötelesek tárgyalásokat tartani. A bíróságokon ebben az időszakban is van ügyfélfogadás, így változatlanul lehetőség van minden munkanapon az iratok benyújtására, iratbetekintésre, illetve másolatok kikérésére, csupán az ügyfélfogadási idő rövidül. Törvényi szinten először a Polgári perrendtartás vezette be 2009-ben a „Törvénykezési szünet” fogalmát. E szerint – polgári eljárásokban – minden év július 15. és augusztus 20. közé eső időszak minősül törvénykezési szünetnek. Az új szabályozás lényege, hogy ezen időtartam alatt bizonyos eljárásjogi határidők (pl. a fellebbezési határidők) meghosszabbodnak. Miután azonban e törvényi rendelkezés csak a polgári eljárásokra irányadó, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ún. ajánlással is szabályozza a szabadságolások rendjét, amely az idei évre vonatkozóan július 17. és augusztus 18. közötti időszakra esik.
