Kóser vágóhidat adtak át Csengelén - a világ minden tájára eljutnak a magyar termékek

Heti szinten tizenegy rabbi érkezik Izraelből a Csengelén átadott kóser vágóhídra, ők végzik a szárnyasok vallási előírásoknak megfelelő vágását. Az üzemátadón a földművelésügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a beruházás összhangban van a kormány agrárpolitikájával, míg David Lau, Izrael Állam főrabbija arról beszélt, hogy világszerte ismertté válnak a Magyarországon előállított, kiváló minőségű élelmiszerek.

A magyar víziszárnyas ágazat egyik legjelentősebb beruházásának nevezte a csengelei kóser vágóhíd átadását

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter. Közölte, a 2,8 milliárdos zöldmezős beruházás összhangban van a kormány agrárpolitikájával, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által alapított Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (QP Kft.) beruházása révén kiváló minőségű magyar termékeket állítanak elő, amire van igény Izraelben és a világ más részén is. Kitért arra, hogy a libamáj több mint élelmiszer, a magyar életérzés részét képezi, s ezen a ponton összekapcsolódik az izraeli és a magyar gasztronómia. Fazekas Sándor úgy értékelt, hogy a csengelei beruházás erősíti a két nép kapcsolatát, ezen felül munkahelyeket teremt. Elmondta, az ágazat ma is több ezer embernek ad megélhetést, a kóser vágóhíd pedig mostani indulásakor 80-100 embernek, később pedig 260-nak is munkát biztosít. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a madárinfluenza miatt is nehéz helyzetbe került baromfiágazat új lendületet vegyen. A kóser vágóhíd kialakításához 1,75 milliárd forint hitelt nyújtott az Eximbank, a létszámbővítéshez pedig a kormány fog 15%-os támogatást nyújtani

David Lau

, Izrael Állam főrabbija úgy fogalmazott, a világ zsidósága számára fontos az üzem megnyitása, hiszen a zsidó hagyományok őrzéséhez járul hozzá, hogy bővülnek a kóser étkezés lehetőségei. A termékek által világszerte megismerhetik a zsidók a Magyarországon előállított, kiváló minőségű élelmiszereket. Kiemelte, a zsidó nép régóta él Európában, és mindenki emlékszik, hogy nagyjából hetven évvel ezelőtt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, sokan meghaltak, s csak kevesen tudtak letelepedni a világ más tájain. Ennek fényében Izrael Állam főrabbija nagyon pozitívnak értékelte, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül a magyarországi zsidó közösség, köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy értik a zsidó lét mibenlétét. „Ezzel azt mutatjuk meg, hogy alapvetően mindegy honnan és milyen háttérből érkezik az ember, az a lényeg, hogy miként viseltetünk egymás iránt, és Magyarország kormánya valóban tiszteletben tartja az embereket, s különleges tiszteletben tartja a zsidó népet” – fogalmazott David Lau.

Yosef Amrani

, Izrael Állam rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete köszöntőjében azt hangsúlyozta, emlékezni kell a múltra, de a jövő felé kell tekinteni. Méltatta a magyarországi zsidó élet fellendülését, a kóser vágóhíd megnyitását pedig egy új fejezetnek nevezte a zsidó történelemben, ami a jövőbe mutat. A zsidó-magyar együttélés egyik legjobb kifejeződését látja a csengelei üzemben

Köves Slomó

, az EMIH vezető rabbija, szerinte ugyanis nincs magyarabb termék a hízott libánál, mint ahogy zsidóbb termék sincs. Emlékeztetett, hogy hazánkban zsidók kezdtek el foglalkozni libatöméssel, és kétszáz éve komoly vita is alakult ki két rabbi között arról, hogy vajon kósernek számít-e a hízott liba. Ezeket az állatokat ugyanis nagyjából 16 hetesen levágják, ám az előírások szerint nem tekinthető kósernek egy olyan állat, amely nem élheti megy az egyéves korát valamely rendellenesség miatt. A két rabbi a vitát eldöntendő egy-egy libát vett, ám más eredményre jutottak, amelyikük azt állította, hogy kóser a hízott liba, egy évig nevelte a szárnyast, másikuknál nem élte meg az egyéves kort, így a vita nem dőlt el. Ám ez a történet Köves Slomó szerint jól mutatja, hogy a zsidó élet mennyire is összefonódott a környezettel, azzal a kultúrával, amelyben felmenőink éltek. Reményét fejezte ki, hogy a gyár megnyitása egy újabb mérföldkő az együttélésben. Megjegyezte, egész Európának is üzenet a kóser vágóhíd átadója, hiszen több uniós tagállamban is tiltják a kóser vágást, ezzel megsértve a vallásszabadságot, ezért is fontos ez a beruházás mind a magyar, mind az európai közösség számára. Kérdésünkre az EMIH vezető rabbija elmondta, nemrégiben Belgium egy részén korlátozták a kóser vágást, korábban pedig Svédországban és Svájcban. Hozzátette, vita van arról, hogy melyik vágási mód a humánusabb, a zsidók szerint a kizárólag sakter által végzett kóser vágás. Megtudtuk, Csengelére jelenleg minden héten 11 rabbi érkezik Izraelből, akik szakképzettek ebben a speciális vágási módszerben, ez egyébként az izraeli rabbinátus elvárása. Ők nem pusztán az állatok vágását végzik, hanem meg is vizsgálják mindegyiket, amelyik például valamilyen korábbi betegség jeleit mutatja, nem tekinthető kósernek. Köves Slomó hozzátette, amint bejáratódik az üzem, a nagyjából 10 sakter közül 4-5 magyar lesz. Azt is megtudtuk, hogy az üzemben hétfőn megkezdődött a munka, folyamatos a termelés, és mivel bővítik a kapacitást, továbbra is számítanak a helyi munkaerőre. Hétfőtől csütörtökig vágják az állatokat, keddtől péntekig pedig a feldolgozás zajlik. Az üzem kapacitása 2400 liba napi szinten, az állatokat zömében a régiónkból vásárolják.