Bakson nagyrészt a pályázatokon múlik a roma integráció

„Nekünk a helyi problémákat kell megoldanunk, s az itt élő nehéz sorsú családoknak kell segítő kezet nyújtanunk, függetlenül attól, hogy cigányokról van szó, vagy nem” – mondja Búza Zsolt baksi polgármester. Abban reménykednek, hogy nyer a pályázatuk, s nagyobb léptékben tudják folytatni a romák felzárkóztatását célzó telepprogramjukat amellett, hogy a többi hátrányos helyzetű lakost is segítik.

Lehetőségeikhez képest próbál a baksi önkormányzat segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű lakosoknak.

Búza Zsolt

polgármester portálunknak elmondta, községük az algyői Lehet Könnyebben Egyesülettel kötött megállapodásnak köszönhetően pékáru adományban tudja heti szinten több alkalommal részesíteni a rászoruló családokat. Kiemelte, hogy nem csak cigány családok részesülnek ebből a támogatásból, hanem más rászorulók is, illetve

. Ezzel kapcsolatban is azt hangsúlyozta a településvezető, ezeknél a lakásoknál is a rászorultságot veszik figyelembe, nem pedig a származást. Huszonhárom szociális bérlakás van Bakson, ezek kevesebb, mint felében élnek roma családok. Jelenleg két lakásuk üresedett meg, amelyekre pályázatot hirdettek, és várhatóan egy harmadikba is új bérlőt keresnek majd.

„Minden évben szárnyra kapnak pletykák, hogy cigány családokat telepít be a baksi önkormányzat, legutóbb

után, de már homokpusztai, ózdi romákról is voltak mendemondák. Szó sincs erről, nekünk a helyi problémákat kell megoldanunk, s az itt élő nehéz sorsú családoknak kell segítő kezet nyújtanunk, amit jórészt pályázati programokból tudunk megvalósítani, illetve más támogatásokból a saját források mellett” – hangsúlyozta Búza Zsolt. Egy komplex telepprogram megvalósítása zajott le, amelynek első lépcsőjén már túl van a település. Sikeresen zárult a hároméves projektjük, hamarosan újabb pályázatot nyújtanak be a folytatáshoz. Kérdésünkre elmondta, Mária-telepen van egy közösségi házuk, ami a telepprogram idején tárt kapukkal fogadta a lakosokat. Internetezési lehetőséget biztosítottak, nyári táborokat, egészség- és családi napokat rendeztek, de a Faluházban is különböző prevenciós programok várták a lakosokat. Kiemelte, az országban elsőként napelem-segédszerelő tanfolyamot is indítottak, szintén a felzárkózás jegyében. „Cigányok és nem romák normál együttélését próbáljuk megvalósítani Bakson, integrálva azokat, akiket egyáltalán lehet” – összegzett a település első embere.

Felhívta a figyelmet, az integráció közel sem megy egyik napról a másikra, hosszú évek alatt lehet csak elérni eredményeket. Búza Zsolt megjegyezte, a 2010 előtti időszakban az volt a jellemző, hogy az emberek szociális segélyekből éltek, s ez olyannyira beleívódott egyesekbe, hogy nehezen változtatnak. „Ma már mindennek megvan az értéke, és mindenért meg kell dolgozni. Mi is ezt valljuk, ez igaz a felzárkóztatásra és integrációra is, amiért nagyon sokat kell tennünk. Sajnos mi önerőből nem tudjuk ezeket a nagyszabású programokat megvalósítani, csak a pályázatokban bízhatunk. Most volt egy 2-3 éves szünet, és talán jövőre újra tudjuk indítani a roma felzárkóztatási projektet. Az, hogy nincs folytonosság, nagyban hátráltatja azt a munkát, amit helyben végzünk” – fogalmazott Búza Zsolt. Mint mondta, ez egy folyamat, nagyon hosszú és fáradtságos munka, rendet tenni a fejekben, hogy úgy tudják megvalósítani a helyi cigányság integrációját, ahogyan azt elképzelik.