Simicskó István: Nincs veszélyben az amerikai-magyar együttműködés

Cáfolta a honvédelmi miniszter, hogy az oroszokhoz való közeledésünk miatt meggyengülhet a magyar-amerikai katonai együttműködés. Elmondta: Európa a keresztény elveinek köszönheti a fennmaradását, és ha ezeket elveszti, akkor megszűnik létezni. A Simicskó Istvánnal készített interjúnkban több témát érintettünk: határvédelem, közös európai hadsereg, haderőfejlesztés és katonai béremelés is szóba került.

Simicskó István

akkor adott nagyinterjút hírportálunknak, amikor az újszegedi Délvidék Házban a

.

- A fizikai határzár megvalósítása óta csökkent a határsértők száma a déli határszakaszon, azonban az illegális bevándorlás még nem ért véget, sőt egyes információk szerint újabb jelentős hullámok érhetik el Európát a közeljövőben. Jelenleg mi a helyzet a határainkon?

- A rendőrökkel közösen kialakított határvédelmi rendszerünk stabil. A déli határszakaszon lévő, immár dupla kerítés fontos üzenet a migránsok számára: ne számítsanak arra, hogy illegálisan, feltétel nélkül magyar földre léphetnek. Jelenleg napi szinten 2000 katona védi a határt, valamint rendőrök és a Belügyminisztérium kezdeményezésére immár határvadászok is teljesítenek szolgálatot a magyar állampolgárok biztonságáért. Négy helyen határvédelmi bázisokat alakítottunk ki, sőt, még az alaptörvényünket is módosítottuk az Európára leselkedő veszélyek elkerülése végett. Mi mindent megtettünk, hogy megfékezzük a migránsáradatot és minimálisra csökkentsük a terrorfenyegetettséget. Célunk, hogy ebben minél több olyan állam szövetségére leljünk, akik hasonlóan szigorú lépéseket tesznek az illegális bevándorlással szemben. Köszönettel tartozunk a V4 országainak, azaz a szlovákoknak, lengyeleknek és cseheknek, akik jelenleg is segítenek a határon egy századnyi műszaki alakulattal.

- Orbán Viktor miniszterelnök többször nyilatkozta: Európa fő problémája az, hogy gyenge, az Egyesült Államok nélkül nem tudja megvédeni magát. A megoldás kulcsa egy, a németek és franciák vezetésével létrehozandó közös európai hadsereg lehet, aminek viszont még a visegrádi országok között sem volt meg feltétlen a politikai támogatottsága. Mekkora esélyt lát arra, hogy ez megvalósuljon?

- Tarthatatlan állapot, hogy a fontos gazdasági tényezővé vált Európai Uniónak nincs rendőri, katonai és határőrizeti kapacitása, hogy megvédje a schengeni övezet külső határait. Magyarország példát mutatott és mutat ebben, ugyanakkor Brüsszelnek muszáj belátnia, hogy nagyobb szerepet kell vállalnia a kontinensen élők védelmében. Az unió vezetése elsőként minden migránsra menekültként tekintett, holott tisztán látszott: olyanok is ide vándorolnak, akiknek az életét semmi nem veszélyeztette a lakóhelyén. A magyar származású amerikai milliárdos,

Soros György

is azt javasolta Európának, hogy évente egymillió határsértőt fogadjon be. Nagy kérdés, hogy az üzletembernek miért érdeke, ez, és miért szorgalmazza azt, hogy a földrészt árassza el az iszlám vallás. Európa a keresztény elveinek köszönheti a fennmaradását, és ha ezeket most elveszti, akkor megszűnik létezni. A bevándorlók ugyanis más kultúrát és az említett radikális, muzulmán hitet hozzák magukkal, ami jelentős nézeteltéréseket okozhat. Elég csak a híradásokból tájékozódni: a nyugat-európai nagyvárosokban szinte mindennaposak a terrortámadások. Persze Brüsszelben erről nem beszélnek, ott nem esik szó a bármikor előforduló veszélyekről.

- A Magyarország és az USA közötti stratégia katonai szövetség hosszú idő óta kiemelt biztonságpolitikai, geopolitikai szempont hazánk számára. Nemrégiben azonban az amerikai sajtóban megjelent egy írás, melynek szerzői azt ajánlották Trump elnök figyelmébe, hogy számos területen be kellene szüntetni a magyar–amerikai katonai együttműködést, mivel Magyarország egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki az Amerikával éppen Szíriában csörtéző Oroszországgal, illetve el akarja lehetetleníteni a Soros György által fenntartott CEU működését. Van-e ennek realitása?

- A NATO tagjaként megbízható szövetségesnek számítunk. Nemzetközi katonai missziókban 1000 fővel folyamatosan jelen vagyunk, sajnos több magyar katona is elhunyt ezeken a területeken. Az európai államok, így például Franciaország és Németország is együttműködésre törekszik Oroszországgal, akinek jelentős szerepe van a kontinens biztonságában. Az oroszok hatalmas erőt képviselnek, és hatalmas energiakészlettel rendelkeznek. Éppen ezért Amerika is gazdasági együttműködésre törekszik velük, így fel sem merül az, hogy a magyar-orosz barátság feszültséget okozhat az USA-val való kapcsolatunkban.

- Közös európai haderő víziója ide, amerikai stratégiai szövetség és NATO-tagság oda, Magyarország biztonságának garantálásához az ütőképes önálló haderő megteremtése elengedhetetlennek tűnik. Ennek szellemében hirdette meg a kormányzat a Zrínyi 2026 programot. Melyek ennek a sarokkövei?

- A Zrínyi 2026 egy olyan honvédelmi és haderő fejlesztési program, amit az elkövetkezendő 10 évben szeretnénk megvalósítani. Itt az ideje, hogy a magyar honvédséget – amely az előző évtizedben az MSZP kormányzása alatt jelentősen zsugorodott – növekedési pályára állítsuk. 30 ezer fős hivatásos katonával és 20 ezres tartalékos állománnyal szeretnénk dolgozni. Ez azt jelenti, hogy területvédelmi alapon mind a 197 járásban lenne egy századnyi tartalékegység. Jelenleg központosított rendszerben mindössze 5300 tartalékosunk van, így nem állhatunk meg. A fiatalok felé is nyitunk. Toborzóprogramokat indítunk és plusz kreditpontokat, katonai ösztöndíjat kapnának azok az egyetemisták, akik csatlakoznak a honvédséghez. Ahhoz, hogy vonzó legyen a katonai életpálya, jobban meg kell becsülnünk az állományunkat: fejlesztenünk kell a felszerelést, a ruházatot és nem utolsósorban az illetményeket is. Új helikopterekre, szárazföldi járművekre és technikai eszközökre van szükségünk, ugyanis ma már egy háború nem csak a földön, vízen, levegőben dől el, hanem az informatikai lehetőségek által is. A jövő évi országos költségvetésben a honvédelemre szánt büdzsé 428 milliárd forint, ami mintegy 67 milliárd forintos emelkedést jelent 2017-hez képest. Ez nem akkora forrástöbblet, amiből mindent meg lehet oldani, de azért jelentős eredményeket mutathatunk fel. A Zrínyi 2026 egyébként szorosan kapcsolódik a NATO számára felajánlott és elvárt képességnövekedéshez. Azt írták elő, hogy 2024-ig a tagállamoknak az arányos GDP 2 százalékukat kellene a honvédségre fordítaniuk. Mi ezt 2026-ig terveztük, de megvannak a pénzügyi terveink arra is, ha ezt 2024-ig kell véghezvinnünk. Erről még májusban tárgyalást szervez a NATO vezetősége.

- Említette a katonák béremelését. Mekkora mértékben várható a fizetések növelése?

- Az elmúlt évben már lehetőségünk nyílt emelni a katonák illetményén, és a célunk, hogy 2019-re mintegy 50 százalékkal emelkedjen a fizetésük. Lépésről lépésre próbáljuk kifejezni tiszteletünket a honvédség felé. Ezzel is a katonai életpályát szeretnénk vonzóvá tenni.

- A Szegedhez közeli Hódmezővásárhelyen is tervezik a laktanya fejlesztését, ahol egy központi egységet alakítanának ki. Mik a legújabb aktualitások ezzel kapcsolatban?

- Az utóbbi két évben bebizonyosodott, hogy az ország számára kulcsfontosságú, a határvédelem szempontjából pedig a legfontosabb bázis a hódmezővásárhelyi laktanya. Azonban azt tapasztaltuk, hogy az állomány nem fér el itt, sátrak segítségével szállásolták el az ide érkező egységeket. Éppen ezért a férőhelyek számát növeljük, terveink szerint új emeletet is kialakítunk az elkövetkezendő években. A település önkormányzatával rendkívül jó kapcsolatot ápolunk, és közösen felmerült az ötlet, hogy debreceni mintára egy katonai középiskolát alakítunk ki a városban. A laktanya természetesen ebben is fontos szerepet vállalna, ezért is szükséges a megerősítése.