Kvótaper - Tuzson: a kvótarendszer ingatag jogi lábakon áll (FRISSÍTVE)

Tíz érvet hozott fel a magyar kormány a kvótarendszerrel szemben a kvótaper első tárgyalásán, ami azt jelzi, hogy a mechanizmus önmagában megalapozatlan, ingatag jogi lábakon áll - jelentette ki Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár az első igazi nyílt összecsapásként jellemezte az Európai Unió Bíróságán folyó tárgyalást Brüsszel és Magyarország között. Mint mondta, a kormány érvei jórészt eljárásjogi alapokon állnak, ezek közül pedig az a legfontosabb a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmussal szemben, hogy az uniót létrehozó szerződés alapján a közösségnek nincs joga döntést hozni betelepítésről, egy ország összetételének, népességének, kultúrájának megváltoztatásáról.

Tuzson Bence

kiemelte: az ilyen döntések ellentétesek több uniós elvvel és a genfi egyezménnyel is. Utóbbival kapcsolatban jelezte, az kifejezetten tiltja azt, ha egy bevándorló menekültstátuszt kap egy adott országban, akkor őt onnan áttelepítsék egy másikba. Szóvá tette azt is, hogy az uniós döntéshozatalban nem kérték ki a nemzeti parlamentek véleményét. Értékelése szerint a kvótaper "elvi éllel" tudja eldönteni azt a kérdést, hogy a nemzeti érdekek tudnak érvényesülni a bíróság előtt, vagy csak Brüsszel döntésére hallgat a testület és ennek megfelelő lesz a döntés is. Az államtitkár felidézte, hogy több határozat is született már a kérdéskörben, például az önkéntes áttelepítésre vonatkozó tanácsi döntés, majd egy erőteljesebb bizottsági határozat, amely a kötelező betelepítésre vonatkozott. Noha a döntés egy meghatározott létszámra vonatkozott, az Európai Bizottság a korlátok nélküli betelepítési rendszer felé mutató jogalkotási folyamatot is indított - tette hozzá, jelezve: ennek elvi jelentősége van, azaz ha az országok elfogadják meghatározott számú bevándorló befogadását, akkor minden akadály elhárul az elől is, hogy felső korlát nélküli mechanizmus induljon el Európa-szerte. Kifogásolta azt is, hogy nem vették figyelembe, hogy az uniós belügyminiszterek bizottságában nem volt egyhangú döntés, mivel mások mellett Magyarország, Románia és Szlovákia is tiltakozott a kvóták ellen. Ezt követően döntött úgy az Országgyűlés, hogy bírósághoz fordul, s így határozott Szlovákia, valamint csatlakozott beavatkozóként Lengyelország - ismertette. Tuzson Bence kérdésre azt is elmondta, a kvótaper várhatóan nyár végén zárul le.

A kormány részletesen megválaszolta Brüsszel nemzeti konzultációról szóló felvetéseit

A kormány részletesen megválaszolta azokat a felvetéseket, amelyeket Brüsszel fogalmazott meg a nemzeti konzultációval kapcsolatban - közölte Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Az államtitkár kifejtette: a kormányzati portálon is közzétett válaszlevélben határozottan visszautasítják, hogy egy unióval szembeni konzultációról lenne szó. Épp ellenkezőleg - jelentette ki, jelezve: Magyarország abban érdekelt, hogy erős nemzetekre épülő, erős szövetségben működő, erős Európa jöjjön létre. Ehhez az szükséges, hogy alapvetően ne változzon meg az a hatáskörelosztás, ami az EU és a nemzetállamok között van - hangoztatta Tuzson Bence, hozzátéve: csak azokat a hatásköröket kell közösen gyakorolni, amelyek az unió erősségéhez, fenntartásához szükségesek. Tudatta azt is, hogy átlépte az 1 millió 200 ezret a nemzeti konzultációban részt vevők száma. Minden magyar véleménye számít - emelte ki, azt kérve, minél többen nyilvánuljanak meg a nemzeti sorskérdésekben. Az államtitkár a válaszlevél pontjait ismertetve elmondta: Brüsszel úgy véli, hogy versenyhelyzetben az energiaárak lefelé mennek, míg a magyar kormány a rezsicsökkentés fenntartása mellett érvel. Ezt azzal magyarázta, hogy 2010 és 2015 között az áramárak 20, a gázárak 25 százalékkal nőttek az EU-ban, ebből kiemelkedő, hogy Spanyolországban 72 százalékkal drágult a gáz, Nagy-Britanniában pedig 50 százalékkal az áram. Ezeket a folyamatokat csak úgy lehet megállítani, ha húzunk egy plafont, amin az energiaárak nem tudnak áthatolni - fogalmazott, utalva arra: Magyarországon ennek volt köszönhető a 25 százalékos csökkenés. Tuzson Bence a bevándorlásról szólva a tranzitzónák és a határvédelem fenntartása mellett foglalt állást. Mint mondta, nem lehet olyan döntést hozni, amely kijátssza az alapvető szabályokat és trükkökkel hoz be migránsokat az unió területére. Azt is kijelentette: a kormány nem tudja elfogadni, hogy működnek olyan szervezetek, amelyek kifejezetten az EU védekezőképességének gyengítésére és az illegális bevándorlás erősítésére törekszenek. A külföldi szervezetek finanszírozásával kapcsolatban pedig azt mondta: noha Brüsszel elhallgatja a tényt, az európai parlament egyik bizottságában is felvetődött az NGO-k átláthatóságának ügye, s szigorú szabályokat kívánnak bevezetni. Példaként hozta, hogy az érintett szervezeteknek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük lenne, továbbá részletes jelentést kellene tenniük, amely kiterjedne arra is, hogy kikkel és milyen témakörben tárgyaltak. A parlament előtt lévő magyar szabályozás nem ennyire szigorú, annak célja az átláthatóság, azaz hogy a magyar emberek tudhassák, mely szervezet kinek a támogatásával működik - fejtette ki. Az államtitkár azt is hangsúlyozta: Magyarország szeretné fenntartani a jogot, hogy maga határozza meg az adópolitikán keresztül a gazdaságpolitikát. Nem igaz, hogy Brüsszel ezekbe az ügyekbe nem avatkozik bele, a magyar adórendszer támadás alatt áll - szögezte le, példaként hozva, hogy 2015-ben három adószabály alkalmazását is felfüggesztették. Ez a reklámadó, a dohányipari szervezeteket sújtó egészségügyi adó és az internetáfa volt. Az sem helyes, ha egy külföldi gazdasági miniszter az Európai Bizottság állásfoglalását kéri arról, hogy a társasági adó nem minősül-e tiltott támogatásnak - jegyezte meg. Tuzson Bence szólt arról is: a kormány meg fogja védeni a munkahelyteremtő politikát is a támadásokkal szemben, ugyanis a teljes foglalkoztatás eléréséhez a közfoglalkoztatás rendszere is hozzásegít.

Igazságügyi államtitkár: nyitottak voltak a bírák, meg akarták érteni a problémákat

Nyitottak voltak a bírák a kvótaper szerdai tárgyalásakor, meg akarták érteni a magyar álláspontot, és látszik, hogy már sokat foglalkoztak az üggyel - jelentette ki

Kecsmár Krisztián

, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, miután véget ért az uniós kvótarendszer ellen benyújtott magyar és szlovák kereset tárgyalása az Európai Unió Bíróságán. Sajtóértekezletén az államtitkár elmondta, reménykednek benne, hogy a luxembourgi székhelyű törvényszék elfogadja a magyar érvelést, és pozitívan fog zárulni az ügy Magyarország szempontjából. A magyar beadványban tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a kötelező kvótákról szóló teljes határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia. Kecsmár Krisztián kiemelte, teljes mértékben megállják a helyüket a magyar kormány jogi érvei, ezek nem véletlenül gyűltek össze, egészen maguktól értetődőek voltak, "nem úgy kellett őket összegereblyézni". Hozzátette, a tárgyaláson a bírák próbálták visszautasítani a felperesek érveit, és nagy hangsúlyt fektettek a szolidaritásra, amelynek kapcsán Magyarország jogi képviselőjének volt alkalma elmondani, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők befogadása mellett számos más módja is létezik. Magyarország és Szlovákia oldalán Lengyelország, a tanácsi határozat mellett pedig az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe. Ennek kapcsán Kecsmár Krisztián úgy vélekedett, fontos látni, hogy miért sorakoztak fel az egyes felek az alperes oldalán: az Európai Bizottság volt a javaslattevő, Luxemburg töltötte be annak idején az EU soros elnökségét, Olaszország és Görögország pedig kedvezményezettjei a kvótarendszernek.

Yves Bot

francia főtanácsnok bejelentette, hogy július 26-án fogja közzétenni az állásfoglalását az ügyben, az ítélethirdetésre ezt követően kerül sor. A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

A menedékkérők kötelező elosztása ellen benyújtott magyar és szlovák keresetről tárgyalt az EU-bíróság

A menedékkérők elosztását célzó európai uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet tárgyalta meg szerdán az Európai Unió Bírósága. A tárgyalás a szlovák és a magyar beadvány ismertetésével kezdődött. A felperesek 2015 decemberében fordultak a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A magyar kormányt

Fehér Miklós Zoltán

, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője képviselte, aki elmondta, hogy a keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. Hozzátette, az érvek sokasága már önmagában is jelzi, hogy "milyen ingatag jogi talapzaton áll" a kérdéses rendelet, amelyet úgy fogadtak el, hogy a "legelemibb eljárási szabályok sem lettek figyelembe véve". Fehér kijelentette, Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja. Mint mondta, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony módot találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések "erőltetése" fontosabb lett, mint a tényleges megoldás. A főosztályvezető szerint a kvótarendszer természeténél fogva "nyilvánvalóan alkalmatlan" volt a helyzet kezelésére. Ezt az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át a tagországok között - vélekedett. Fehér azt is sérelmezte, hogy Magyarország nem kívánt a mechanizmus kedvezményezettjévé válni, mert azzal elvi alapon nem ért egyet, így azonban az országra az egyértelmű szükséghelyzet ellenére is terheket róttak. Az Európai Unió Tanácsának képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: a kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni. Rámutatott, hogy Magyarország szükséghelyzetben részben vagy akár egészben is mentesülhetett volna kötelezettségeinek teljesítése alól, mint Svédország vagy Ausztria, a jog azonban nem ismeri el azt a fajta megoldást, amelyet a magyar hatóságok választottak. Hangsúlyozta, hogy bár valóban rendkívül magas volt a határátlépések és a beadott menekültügyi kérelmek száma Magyarországon, ténylegesen azonban mindössze 545 ember kapott menedékjogot az országban 2015-ben, tavaly pedig 440. A szakértő úgy vélekedett, hogy igenis kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel a menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is a magyar példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer. Kiemelte emellett, hogy az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén. Az Európai Unió Bíróságának döntése történelmi jelentőségű lehet, ugyanis segít értelmezni a szolidaritás elvét - fogalmazott. A felperesek oldalán beavatkozó Lengyelország képviselője elsősorban a menedékkérők elosztása jelentette biztonsági kockázatokat hangsúlyozta. A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe. Németország képviselője azt közölte, hogy teljes mértékben egyetért a tagországok kormányait képviselő tanáccsal, és úgy vélte, hogy nem kellene helyt adni a kérelemnek. Az olasz felszólaló fontosnak tartotta kiemelni, hogy a határozatot legitim módon fogadta el a belügyi tanács, illetve leszögezte, hogy a bíróság ítélete a jövőbeli menekültügyi politika számára is irányt mutathat.