Német pénzügyminiszter: több nagyvonalúságra van szükség a kelet-európai uniós partnerekkel szemben

A nézeteltérések ellenére több nagyvonalúsággal kell viszonyulni az Európai Unió kelet-európai tagállamaihoz - mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerdán Berlinben.

Az

Angela Merkel

kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a német bankszövetség (Bundesverband Deutscher Banken) 21. gyűlésének (21. Deutscher Bankentag) esti pódiumbeszélgetésén kiemelte: nem szabad túlságosan nagy igényekkel fellépni Németország európai barátaival és szomszédjaival, a lengyelekkel, a magyarokkal és a csehekkel szemben. Ezeknek az új uniós tagországoknak sokkal inkább biztosítani kellene egy kis időt, hogy hozzászokjanak az új környezethez - tette hozzá

Wolfgang Schäuble

, utalva arra, hogy a német egység helyreállítása is sokáig tartott. Ez ugyan nem mentség mindenre, de a régi uniós tagországoknak "egy kicsit nagyvonalúbbnak" kellene lenniük a fiatal tagállamokkal szemben - mondta a német pénzügyminiszter. Az Alvajárók - Hogyan menetelt Európa 1914-ben a háború felé című kötete révén világhírű ausztrál történésszel,

Christopher Clarkkal

a Der Tagesspiegel című liberális berlini lap főszerkesztője,

Stephan-Andreas Casdorff

moderálása mellett folytatott pódiumbeszélgetésen Schäuble az Egyesült Államokban kibontakozott belpolitikai változásokról szólva hírportálok beszámolói szerint kiemelte, hogy minden országnak vannak nehéz korszakai. Hozzátette, hogy az EU közeljövőjét illetően nem nagyon borúlátó, hiszen az ausztriai elnökválasztás és a hollandiai parlamenti választás sem igazolta be a populizmussal kapcsolatos aggodalmakat. Hozzátette, hogy a franciaországi elnökválasztás miatt sem aggódik túlzottan. Arról is beszélt, hogy a brit uniós tagság megszüntetését (Brexit) továbbra is hibának tartja. "A britek rossz döntést hoztak" - mondta. Kifejtette, hogy az EU iránti lakossági bizalom erősítéséhez pragmatikus politikára van szükség a legfontosabb területeken. Ha nincs erre hajlandóság valamennyi tagállamban, akkor "eltérő sebességgel" lehet előrehaladni, azaz egyes országok összefognak és szorosabbra fűzik az együttműködést. A legfontosabb feladatok három területen mutatkoznak: a migráció, a külső és belső biztonság, valamint a gazdasági integráció és a közös pénz, az euró fenntartásának, megőrzésének ügyében. Mint mondta, mindehhez a kormányközi együttműködés gyakorlatias formáját kell erősíteni, ami ugyan kiváltja majd a brüsszeli Európai Bizottság ellenállását, de ennél fontosabb, hogy Európa "bizonyítsa hatékonyságát az égető problémák megoldásában", mert így lehet erősíteni az EU iránti bizalmat. Christopher Clark a többi között elmondta: már most tapasztalni jeleit annak, hogy Európa megerősödve emelkedik ki a válságból. Így Hollandiában és Németországban is láthatóan gyengül a szélsőséges jobboldali pártok vonzása, és erősödnek a középen elhelyezkedő tényezők. Ez talán a Brexit és Donald Trump amerikai elnök "elrettentő hatásának is köszönhető" - mondta a történész. Arra a kérdésére, hogy ráismer-e az Alvajárók legfőbb alakjaira - a világháború felé sodródó Európa vezetőire - a jelenlegi politikai szereplőkben, azt mondta, hogy a többközpontúságot tekintve a mostani helyzet valóban emlékeztet 1914-re. Azonban a mai vezetők "nem alvajárók", és nem is olyan "politikai autisták", mint az 1914-es esztendő főszereplői, hanem képesek arra, hogy belehelyezkedjenek mások helyzetébe, és körültekintően és "történelmi tudatossággal" kezelik a veszélyeket - mondta a történész.

Mark Twain

amerikai író híres mondását idézve hozzátette, hogy a történelem nem ismétli magát, de néha rímel.