A DK eltörölné az agrárkamara kötelező tagdíját

A párt alelnöke szerint túl nagy hatáskört kap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy új törvényjavaslatnak köszönhetően. Azt szeretnék, ha nem találna meg a szervezet újabb és újabb gazdasági csoportokat, hogy a tagdíjakat visszamenőlegesen fizettessék ki.

„A tüntetések között elveszik az a hír, hogy egy új törvényjavaslatot fogadna el a parlament, amely szentesíti azt az állapotot, hogy a helyi gazdák nem szólhatnak bele abba, hogy ki vehet az adott helyen földet” – nyilatkozta lapunknak

Nagy-Huszein Tibor

, a Demokratikus Koalíció alelnöke Szegeden. A földtörvény által előírt helyi földbizottságok ugyanis nem alakultak meg eddig, mert hiányzott az ehhez szükséges kormányrendelet, az ezzel próbálkozó jegyzők lépéseit pedig törvénytelennek minősítették. A bizottságok segítségével tudtak volna a gazdák dönteni arról „megfellebbezhetetlenül”, hogy ki vehet földet, s ki nem az adott térségben. Ezek hiányával viszont az agrárkamarához került a döntés joga. Kritikával illette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését, szerinte a magas tagdíjbevételeket nem a gazdák javára fordítják, hanem urizálásra, félmilliós laptopokra, vadászatokra, magas fizetésekre. „Újabb, s újabb rétegeket talál meg a kamara. Megállapítják, hogy már három éve felvették őket, s az éves árbevétel alapján kivetik rájuk az egymillió forintos tagdíjat. Az új törvényjavaslat alapján köztartozásnak minősül a tagdíj megfizetése utólag is” – magyarázta a politikus. Az érintettek között említi azokat a nagykereskedőket, akik olyan tevékenységi körrel foglalkoznak, amely a NÉBIH-nél bejelentésköteles. Konkrét példaként egy benzinkutas esetét mutatta meg, aki üdítőital forgalmazása miatt került nehéz helyzetbe. Úgy látja, az új törvény nagyobb hatáskört biztosít az agrárkamarának, mint egy hatóságnak. A DK szerint meg kell szüntetni a kötelező kamarai tagdíjat, s „ki kell szabadítani a politika béklyója alól, hogy legyen a tagságnak rangja. Szimbolizálja azt a szervezet, hogy ha valaki tagja, akkor ő megbízható”. Felvetésünkre, hogy ez - más kamarák példáit figyelembe véve – akár csődközeli helyzetbe juttathatja a szervezetet, azt válaszolta, hogy az államnak az első években mindenképpen pénzügyi támogatást kell nyújtania, de ebben az időszakban már úgy kell működtetni az agrárkamarát, hogy megfelelő számú önként csatlakozó legyen egy tisztességes tagdíj mellett.